1968. december 9-én, a Fall Joint Computer Conference konferencián Douglas Engelbart amerikai mérnök először mutatta be a nagyközönségnek azt az eszközt, amely évtizedekkel később a világ egyik legelterjedtebb számítógépes beviteli eszközévé vált. A számítógépes egér ösztönösebbé és emberek milliói számára hozzáférhetőbbé tette a számítógép használatát.

## Egy csapat dolgozott az első egéren

Az 1960-as évek végén egyre fontosabbá vált, hogyan lehetne egyszerűbbé és kényelmesebbé tenni a számítógépek kezelését. A megoldásként megszülető mutatóeszköz ötlete Engelbarté volt, a működő prototípuson azonban egy egész csapat dolgozott.

A közönség 1968. december 9-én, San Franciscóban láthatta először az egeret. Az előadást később „minden demó anyjaként” emlegették. Engelbart megmutatta, hogy az eszközzel egy egyszerű kézmozdulat révén mozgatható a kurzor a képernyőn. Ez akkoriban merész szakítást jelentett a megszokott adatbeviteli módszerekkel.

Az első prototípus egy kisméretű faházból és két kerékből állt. A kerekek két tengely mentén érzékelték a mozgást. Bár az eszköz szokatlanul festett, egyszerű működési elve később a naponta milliárdok által használt számítógépes egerek alapjává vált.

## Engelbart a számítógépet partnernek tekintette

Douglas Engelbart 1925-ben született, és villamosmérnöki végzettséget szerzett. Pályája során felismerte, hogy a számítógép nem csupán számításokra alkalmas gép lehet, hanem az ember szellemi képességeit is kiterjesztheti. Ez a gondolat határozta meg későbbi kutatásait.

Katonai szolgálata és egyetemi tanulmányai után olyan laboratóriumokban dolgozott, ahol az ember és a számítógép közötti együttműködés új lehetőségeit vizsgálta. Az elsők között tekintett a számítógépre az információfeldolgozás partnerként használható eszközeként, nem pedig olyan gépként, amely kizárólag szigorúan megfogalmazott parancsokat hajt végre.

Olyan környezetet képzelt el, amely segíti az adatok elemzését, a megoldások keresését és a közös munkát. Emiatt nem egyetlen készülékben gondolkodott: mutatóeszközöket, billentyűzeteket, vizuális felületeket, hálózati funkciókat és közös szerkesztési lehetőségeket fogott egységes rendszerbe. Ezek az elképzelések alapozták meg a később megszokottá váló digitális kezelőfelületeket.

## Az NLS előrevetítette a mai számítógépes munkát

Engelbart a Stanford Kutatóintézetben állított össze egy csapatot elképzelései megvalósítására. Itt született meg az NLS, egy korai számítógépes rendszer, amelyben már megjelent a hipertext, az ablakos működés, a távoli hozzáférés és a valós idejű együttműködés.

Az egér ennek a nagyobb szabású programnak csupán egyetlen része volt. Engelbart csapata 1964-ben készült el az első működő prototípussal, miközben az NLS alapvető elemein is dolgozott. A rendszer több olyan lehetőséget kínált, amely ma már természetesnek számít:

- hipertextet, vagyis dokumentumok és szakaszok nem lineáris összekapcsolását; - ablakos megjelenítést, amellyel különböző tartalmak egyszerre kerülhettek a képernyőre; - valós idejű szövegszerkesztést, így a felhasználó azonnal láthatta a dokumentum módosításait; - hálózati közös munkát, amely megelőlegezte az internetes együttműködésre és szerkesztésre épülő szolgáltatásokat.

A nagyközönség csak 1968-ban ismerhette meg ezeket a funkciókat, koncepciójukat és műszaki alapjaikat azonban Engelbart laboratóriumában már jóval korábban kidolgozták. A modern kezelőfelületek számos alapvető eleme így évekkel a ma ismert operációs rendszerek megjelenése előtt, egyetlen kutatóközpontban formálódott ki.

## Miért maradt nélkülözhetetlen az egér?

A számítógépes egér napjaink egyik legelterjedtebb, digitális eszközök vezérlésére használt beviteli eszköze. Irodai dolgozók, gyerekek, diákok, mérnökök és művészek egyaránt használják, és az érintőképernyők korában is megőrizte jelentőségét.

A táblagépek és okostelefonok térnyerése ellenére emberek milliói továbbra is egeret választanak munkához, játékhoz és tanuláshoz. Ennek egyszerű oka van: pontosan és természetes módon lehet vele kezelni a digitális objektumokat. Ez az egyetemesség tartja használatban már több mint fél évszázada.

Amikor Engelbart először emelte fel a fából készült prototípust a közönség előtt, kevesen látták előre, mekkora hatással lesz a későbbi technológiára. Az egér hozzájárult ahhoz, hogy a számítógép személyes, érthető és kényelmes eszközzé váljon, amely közvetlenül reagál a kéz mozdulataira.

Hatására megváltozott a programok és kezelőfelületek tervezése, majd az egész digitális kultúra is. Az egérrel dokumentumokat lehet szerkeszteni a képernyőn, elemeket mozgatni, rajzolni, modelleket készíteni és böngészni az interneten.