Az Asgard-archeák a ma ismert legközelebbi mikrobiális rokonaink, ezért kulcsszerepet töltenek be az összetettebb sejtes élőlények, az eukarióták eredetét magyarázó modellekben. Az állatok, a növények, a gombák és az egysejtű eukarióták egyaránt ebbe a csoportba tartoznak. Az Asgard-archeák biológiájáról azonban mindeddig keveset tudtunk.
A Bécsi Egyetem mikrobiológusai a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy ezek a sejtek dinamikusan mozognak a környezetükben. Az emberi sejtnél térfogatukat tekintve mintegy ezerszer kisebb Asgard-archeák jelentősen megváltoztatják az alakjukat: hosszú sejtnyúlványokat növesztenek, majd visszahúzzák őket, és ezek segítségével aktívan kúsznak a felületeken. Ilyen viselkedést korábban csak eukarióta sejteknél ismertek.
A felfedezés fontos támpontot adhat az összetett élet kialakulásának megértéséhez. A jelenlegi modellek szerint az első eukarióták körülbelül kétmilliárd éve jöttek létre, amikor egy baktérium egyesült a mai Asgard-archeák egyik ősével. Ezek az archeák ezért az összetett sejtek evolúciójának alapvető építőkövei lehettek.
A kutatók azt is megállapították, hogy a kúszó mozgást az aktinból álló sejtváz irányítja. Ugyanez a sejtszerkezet szabályozza az emberi sejtek mozgékonyságát is. Amikor speciális anyagokkal gátolták az aktin működését, a nyúlványok mozgása leállt.
Az eredmények arra utalnak, hogy az összetett sejtmozgás jóval korábban kialakult, mint eddig gondolták: már az eukarióták megjelenése előtt létezhetett. Elképzelhető, hogy szerepet játszott abban az ősi szimbiózisban is, amelynek nyomán később létrejöttek a mitokondriumok, sejtjeink energiatermelő egységei.
A tudósok most először figyelhették meg mikroszkóp alatt, élőben az összetett élet kialakulásának kezdetén álló organizmusok viselkedését. Az új adatokkal tapasztalati úton ellenőrizhetők az eukarióták eredetéről szóló modellek, és jobban megérthetők azok az alapvető folyamatok, amelyek minden összetett sejtre, így a mieinkre is jellemzők.
