A belső, más néven intraperszonális konfliktus akkor alakul ki, amikor egy ember egymással ellentétes értékei és vágyai ütköznek. Megjelenhet nehezen feloldható erkölcsi dilemmaként, és gyakran kételyekhez, hosszas töprengéshez, fontos meggyőződések átértékeléséhez vezet.

Antonina Belimova viselkedéspszichológus és ACT-terapeuta szerint mindannyiunknak vannak olyan értékei, amelyeket nem tudunk egyszerre maradéktalanul érvényesíteni. A konfliktus akkor éleződik ki, amikor nehéz eldönteni, melyik legyen fontosabb.

Ilyen helyzetbe kerülhetünk például akkor, amikor egy jól fizető, de kevéssé érdekes állás és egy szerényebb jövedelmet, ugyanakkor több örömet kínáló munka között választunk. Hasonló dilemma, ha szülővárosunk kényelmes és kiszámítható életét vetjük össze egy új lehetőségeket, de új gondokat is ígérő költözéssel. Mindkét választásnak lehetnek egyértelmű előnyei és hátrányai, a konfliktus feloldásához azonban végül valamelyik mellett el kell köteleződnünk.

## Mi állhat a belső konfliktus hátterében?

A pszichológusok több gyakori okot különböztetnek meg.

### Személyes és társadalmi értékek ütközése

Sokszor nem lehet egyszerre követni a saját céljainkat, és megfelelni a család vagy a társadalom elvárásainak. Valaki például festő szeretne lenni, de ebből várhatóan csak később tud megélni. A családnak ugyanakkor állandó, biztos jövedelemre van szüksége, ezért a hozzátartozók másik pálya választását sürgetik.

Az ilyen ellentmondás hosszas, gyötrő mérlegeléshez, sőt a döntés teljes elutasításához is vezethet. Ilyenkor a saját vágyak kerülnek szembe azzal az elképzeléssel, hogy mit volna „helyes” tenni.

### Ösztönök és erkölcsi elvek ellentéte

Sigmund Freud szerint az ilyen konfliktusok hátterében a személyiség két része, az ösztön-én, vagyis az id és a felettes én, azaz a szuperego ellentéte is állhat. Értelmezésében az id a szexuális energiához és az ösztönökhöz kötődik, örömre és a felmerülő vágyak kielégítésére törekszik. A szuperego ezzel szemben a lelkiismeretet és az erkölcsi elveket képviseli, ezért korlátokat állíthat a vágyak elé. Freud szerint az ebből fakadó ellentmondás belső konfliktust teremthet.

### Az azonnali és a hosszú távú eredmény közötti választás

George Loewenstein amerikai közgazdász és pszichológus azt feltételezte, hogy a pillanatnyi vágyak és érzelmi késztetések gyakran kerülnek szembe a jövőbeli előnyöket szolgáló stratégiai célokkal. Egyszerű példa erre, amikor valaki ebéd helyett desszertet enne, miközben szeretné jól érezni magát, és nem akar hízni.

### Fontos, de összeegyeztethetetlen értékek

Kortárs kutatók szerint a személyiség nem egységes egész, hanem összetett rendszer: az énképünk számos, önmagunkról alkotott elképzelésből áll. Emiatt lehetnek olyan értékeink és meggyőződéseink, amelyeket nehéz vagy akár lehetetlen összehangolni.

Valaki például szeretne többet pihenni és jobban figyelni a teste szükségleteire, közben viszont nem akar lemondani a folyamatos elfoglaltságot és nagy terhelést igénylő karriercéljairól. A belső konfliktusok serdülőkorban is gyakoriak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy kevés élettapasztalattal nehéz választani az egyformán fontosnak tűnő értékek között.

## Milyen következményei lehetnek?

Belimova szerint az önmagunkról kialakított kép általában meglehetősen szilárd. Amikor azonban különböző értékek ütköznek, egymásnak ellentmondó vágyak és törekvések halmozódnak fel, ami belső feszültséget okoz. Az énkép először bizonytalanná válhat, majd a nehéz döntés után megváltozhat. Emiatt érezheti úgy valaki, hogy a belső küzdelem egészen más emberré tette.

A következmények azonban nem mindig kedvezőek. Karen Horney pszichoanalitikus a belső konfliktusokról szóló könyvében több lehetséges állapotot is felsorol:

- állandó szorongás; - az önértékelés jelentős romlása; - döntésképtelenség; - apátia és energiahiány; - magányérzet; - társas beilleszkedési nehézségek; - reménytelenség; - depresszió.

Kutatások is összefüggést találtak a depresszió és a belső konfliktusok között. A depresszióval diagnosztizált betegek csoportjában többen éltek át feloldatlan ellentmondásokat, mint egy ugyanakkora, egészséges emberekből álló csoportban. Azoknál a depressziós résztvevőknél pedig, akik ilyen konfliktusról számoltak be, súlyosabbak voltak a negatív tünetek, mint azoknál, akiknek nem volt leküzdhetetlennek érzett belső ellentmondásuk.

## Miből ismerhető fel?

Antonina Belimova több jellemző jelet emel ki:

- **Feszültség:** szorongás és testi kellemetlenség is kísérheti. - **Energiahiány:** a döntés halogatása sok mentális és érzelmi erőt emészt fel, ezért az ember kimerültnek érezheti magát, és semmihez sem lesz kedve. - **Fokozott aktivitás:** valaki kapkodva cselekszik, túlhajszolja magát vagy a munkába menekül, hogy ne kelljen döntenie. - **Rumináció:** ugyanazok a negatív gondolatok újra és újra visszatérnek. - **Szembetűnő viselkedésváltozás:** következetlenség vagy az illetőre korábban nem jellemző tettek jelenhetnek meg. - **Hirtelen külső változtatások:** olykor könnyebb új frizurát vágatni vagy befesteni a hajat, mint meghozni egy nehéz életvezetési döntést. - **Növekvő alkoholfogyasztás:** ezzel valaki átmenetileg feledni próbálhatja a kételyeit, és későbbre tolhatja a döntést.

A legtöbb embernél a feszültség, a szorongás, a rumináció, valamint az aktivitás növekedése vagy csökkenése figyelhető meg. A konkrét viselkedésváltozások egyénenként eltérnek.

Horney szerint különösen érdemes figyelni a tettek következetlenségére. Egy házasságra vágyó nő például minden lánykérést visszautasíthat. Az, hogy a cselekedetek nem felelnek meg a kimondott vágyaknak, megmutathatja, mely alapvető értékek küzdenek egymással. Aki szakítana a komoly kapcsolatot kínáló partnerével, egyszerre vágyhat szeretetre és félhet is tőle, nehogy kiszolgáltatottá váljon.

## Elkerülhető-e a belső konfliktus?

A választás az élet természetes része, különösen akkor, amikor több lehetőség közül egyik sem jár kizárólag előnyökkel. Karen Horney szerint életünk során újra meg újra ellentétes vágyak között kell döntenünk: szeretnénk egyedül lenni, mégis találkoznánk egy baráttal; érdekel bennünket az orvoslás és a zene is; meg akarunk felelni mások elvárásainak, de a saját, eltérő véleményünket is kimondanánk.

A kutatók a belső konfliktusokat a mindennapi tapasztalat részének tekintik, és úgy becsülik, hogy egy ember naponta akár 35 ezer apró döntést is meghozhat, vagyis folyton előnyben részesít egy lehetőséget egy másikkal szemben.

Éppen ezért magát a választási kényszert és az ebből fakadó belső konfliktust is érdemes normális, bár nehéz és leküzdhető életszakaszként kezelni. Teljesen elkerülni aligha lehet, de megkönnyíthetjük a saját helyzetünket.

## Hogyan oldható fel a belső konfliktus?

### Ismerjük el, hogy konfliktust élünk át

Sokan azért tagadják a komoly ellentmondást, mert még gondolni sem szeretnének a dilemmára. Horney szerint azonban előbb-utóbb választani kell, ezért jobb nem szemet hunyni a probléma felett.

### Nevezzük meg az ütköző értékeket

Egy új pozíció például érdekesebb feladatokat és több pénzt kínálhat, viszont rengeteg időt követelhet. A karrier előnyben részesítése így önmegvalósítást és anyagi biztonságot jelenthet, de kevesebb családi együttléttel, szeretettel és figyelemmel járhat.

### Állítsuk fel saját értékrendünket

Mindenkinél más kerülhet az első helyre. Valakinek a személyes szabadság és a mobilitás a legfontosabb, másnak a stabil család és a szeretteivel való rendszeres kapcsolattartás. A döntéshez azt kell meghatározni, mely értékek nélkülözhetetlenek számunkra.

### Válasszuk a fontosabb értéket, majd cselekedjünk

Ha úgy érezzük, túl régóta maradtunk egy unalmas, bár jól fizető állásban, és az érdekes munka fontosabb a stabilitásnál, érdemes vonzóbb álláslehetőségeket keresni.

### Próbáljuk ki az „is-is” módszert

Vanessa Van Edwards kommunikációs szakértő és író azt javasolja, hogy a „vagy” helyett fogalmazzunk „és”-sel. A „Döntenem kell, hogy a munkára vagy a családra fordítsak több időt” mondat helyett például mondhatjuk ezt: „Elegendő időt fordíthatok a munkámra és a családomra is.” Ezután azt kell végiggondolni, hogyan lehetne mindkét értéket érvényesíteni.

### Ha tévedtünk, változtassunk

Ez természetesen csak olyan helyzetekben lehetséges, amelyekben még módosítható a korábbi döntés. Ha valaki a csend és a nyugalom reményében vidékre költözött, de hiányoznak neki a barátai és a rendszeres társasági élet, átgondolhatja a választását, és visszaköltözhet.

A belső konfliktus egyik legnagyobb csapdája, ha valaki egyáltalán nem dönt, hanem meghatározatlan időre elhalasztja a választást. A probléma figyelmen kívül hagyása azonban nem hatékony megoldás. Érdemes kijelölni a prioritásokat, majd lépni – így talán a következő nehéz dilemmával már könnyebb lesz megbirkózni.