Egy második születő óriásbolygót is azonosítottak a csillagászok a WISPIT 2 fiatal csillag körüli protoplanetáris korongban. A felfedezés azért különösen jelentős, mert a rendszer felépítése a fiatal Naprendszerére emlékeztet.

A WISPIT égboltfelmérés során 2025-ben figyeltek fel a TYC 5709-354-1 jelű fiatal csillagra. A körülötte húzódó protoplanetáris korong több gyűrűből áll, egyik résében pedig egy formálódó bolygót is észleltek. A csillag a WISPIT 2, az égitest pedig a WISPIT 2b nevet kapta.

A mintegy ötmillió éves WISPIT 2 egy Naphoz hasonló, T Tauri típusú csillag, amely 437 fényévre található tőlünk. Első ismert bolygója, a WISPIT 2b a Jupiternél ötször nagyobb tömegű gázóriás, és ezerszer fiatalabb a Földnél. A csillagtól körülbelül 57 csillagászati egységre kering, pályája mentén pedig rést tisztított a korong anyagában. Összehasonlításként: a Neptunusz mintegy 30 csillagászati egységre kering a Naptól.

Már az első felvételeken látszott, hogy a kiterjedt korong legalább négy gyűrűre tagolódik. Ez különbözteti meg a WISPIT 2-t a legtöbb olyan fiatal rendszertől, amelynek korongjában már sikerült születő bolygót megfigyelni. Bár a réseket belső gravitációs kölcsönhatások is létrehozhatják, a kutatók abban bíztak, hogy legalább egy további bolygót találnak bennük.

A VLT távcső SPHERE és GRAVITY+ műszereivel végzett megfigyelések igazolták a feltételezést. Az újonnan azonosított WISPIT 2c kétszer akkora tömegű, mint a WISPIT 2b, ugyanakkor négyszer közelebb, mindössze 15 csillagászati egységre található a csillagtól. A felfedezésről szóló tanulmány a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelent meg.

A megerősített exobolygók száma alapján a bolygók kialakulása gyakori folyamat lehet, magukat a formálódó világokat azonban rendkívül nehéz észrevenni a porból és gázból álló korongban. Eddig csak néhány olyan rendszert ismerünk, ahol születő bolygókat sikerült megfigyelni; ezek közé tartozik a PDS 70, az AB Aur és a HD 169142.

Sokáig a PDS 70 volt az egyetlen ilyen rendszer két megerősített bolygóval. Most már a WISPIT 2 is ebbe a ritka csoportba tartozik, és mindkét rendszer a fiatal Naprendszerhez hasonló képet mutat.

„Jelenleg a WISPIT 2 kínálja a legjobb lehetőséget arra, hogy bepillantsunk saját múltunkba” – mondta Chloe Lawlor, az új tanulmány vezető szerzője.

A megfigyelések szerint mindkét rendszer protoplanétái ott alakultak ki, ahol jelenleg láthatók, nem pedig más pályákról vándoroltak oda. Így a kutatók megvizsgálhatják, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy protoplanetáris korongnak ahhoz, hogy óriásbolygók szülessenek benne. Ezeket a feltételeket már az óriásbolygók lehetséges „Goldilocks-zónájaként”, vagyis éppen megfelelő tartományaként emlegetik.

A WISPIT 2 korongjának távoli részén egy újabb ígéretes rés is látható. A tanulmány szerzői azt gyanítják, hogy ott egy harmadik bolygó rejtőzhet. A rés kis mérete alapján ez az égitest feltehetően a Szaturnuszhoz hasonló nagyságú lehet. A tervek szerint 2029-ben működésbe lépő Rendkívül Nagy Távcső felvételt is készíthet róla; addig a kutatók a jelenleg rendelkezésre álló műszerekkel folytatják a rendszer megfigyelését.