A gyárépületek gyakran nagyon hasonlóak, akadnak azonban köztük valódi építészeti különlegességek is. Ezek a létesítmények nemcsak termelnek: turistalátványossággá váltak, tervezőik és tulajdonosaik pedig a környezeti hatások mérséklésére is figyelmet fordítottak.

## A világ legnagyobb baseballütője – Louisville, Egyesült Államok

A louisville-i baseballütő-gyár bejáratánál egy 36 méteres ütő fogadja a látogatókat. A tető fölé három-négy emelet magasságban nyúló, fából készültnek látszó szerkezet valójában fémből van, és a világ legnagyobb baseballütőjeként tartják számon.

A látványosság annak az ütőnek a felnagyított másolata, amelyet Babe Ruth, a 20. századi amerikai baseball egyik sztárja használt. A vállalkozást alapító Hillerich család régi hagyománya, hogy híres játékosokat lásson el ütőkkel. A gyár mellett működő különleges múzeum háromezer eredeti, győztesekhez kötődő darabot őriz.

## Víz hűti a McLaren központját – Woking, Egyesült Királyság

A Forma–1-es szuperautókat gyártó McLaren Technology Centre főépülete C alakban simul egy kör alakú mesterséges tóhoz. Felülnézetből a kettő együtt a jin-jang jelre emlékeztet.

Az épületet Norman Foster brit modernista építész tervezte. A központot további négy tó veszi körül; vizük hőcserélők rendszerén keresztül hűti a gyár helyiségeit, és elvezeti a szélcsatornák által termelt hőt.

Az alkalmazottakat egy hétszáz férőhelyes étterem, bár, úszómedence és fitneszközpont is szolgálja. Az alacsony épület harmonikusan illeszkedik a környező zöld tájba.

## Aranygömbök a szemétégetőn – Bécs, Ausztria

A Spittelau hulladékégető 1971-ben épült, majd 1987-ben teljesen átalakították Friedensreich Hundertwasser aktív közreműködésével. Az építész a rá jellemző, színes fantáziavilágot vitte az ipari létesítménybe: tört csempék, élénk árnyalatok, aszimmetrikus formák és aranygömbökkel koronázott tornyok teszik különlegessé.

A történet szerint a kémény kalapra emlékeztető dísze egy félrehallott mondatból született: az építők állítólag akkor kaptak ihletet, amikor Hundertwasser valakit durván elküldött, miközben azt mondta, hogy „felteszi a kalapját”.

Az építész csak azután vállalta el a munkát, hogy meggyőződött róla: a létesítményt úgy tervezik át, hogy a lehető legkisebb legyen a légszennyezés. Az üzemben 1989 óta működik dioxinmentesítő rendszer. A felszabaduló energia hatvanezer bécsi lakás fűtésére elegendő.

## Egy gyár, amely köré város épült – Wolfsburg, Németország

A Volkswagen wolfsburgi üzeme 1938-ban épült a németországi Mittelland-csatorna partján. Az ország leghosszabb vízi útját ugyanabban az évben nyitották meg. Maga Wolfsburg is lényegében a gyár körül nőtt fel.

A 6,5 négyzetkilométeres üzem területe több mint háromszor akkora, mint Monaco, és továbbra is a világ legnagyobb gyárának számít. Két helyi generátor az egész várost ellátja hővel. A Volkswagen tervei szerint 2025-re a létesítmény környezeti terhelését 38 százalékkal csökkentették volna a 2010-es szinthez képest.

## Kör alakú érzékelőgyár – Słubice, Lengyelország

A Németországban alapított FRABA érzékelők gyártására szakosodott. Lengyelországi üzemének épülete kívülről egy 52 méter átmérőjű, lapos tablettára hasonlít. Belül acéloszlopok és gerendák összetett rendszere tartja a szigetelt rétegelt lemezből készült födémet.

A tető háromszög alakú felülvilágítói természetes fénnyel árasztják el a belső tereket. Az épületet úgy alakították ki, hogy a lehető legkellemesebb beltéri hőmérsékletet biztosítsa. A praktikus körforma energiahatékony, és kevesebb anyagot igényel, mint egy téglalap alaprajzú épület.

## Olívaolajgyár a természet részeként – Colchagua, Chile

Az Olisur olívaolajgyára egy hatalmas olívaültetvény közepén, Santiagótól kétszáz kilométerre délre található. Egyszerű formája a chilei partvidék mentén elszórtan álló házakat idézi, így jól illeszkedik a helyi kultúrához és a tájhoz.

Az üzemben természetes szellőzést és világítást használnak. Az olajgyártás hulladékát, vagyis az olajbogyó húsát és magját trágyaként juttatják vissza a talajba, az öntözőrendszert pedig napelemek működtetik.

A vállalat mérsékelt erőforrás-felhasználással, az anyagok újbóli felhasználásával és újrahasznosítással igyekszik nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátás okozta károkat. A gyár környezetbarát termeléséért számos díjat kapott.

## Sípálya a hulladékégető tetején – Koppenhága, Dánia

Az Amager Bakke hulladékégető tetején nyílt meg a CopenHill 45 százalékos lejtésű sípályája. A látogatókat futószalagos és köteles felvonók, valamint egy üveglift viszi fel. Utóbbiból menet közben az üzem belsejébe is be lehet látni.

A 450 méter hosszú lejtőt műhó borítja, és egyszerre száz síelő használhatja. Az üzemeltetők szerint a levegő miatt sem kell aggódni: a termelést úgy szervezték meg, hogy minimálisra csökkentsék a nitrogén- és kén-oxidok kibocsátását.

A keletkező energiával lakóházakat fűtenek, illetve árammal látnak el, a hamut pedig kavics helyett útépítéshez használják fel.