A költözés önmagában is sok szervezéssel jár, a szobanövények biztonságos szállítása pedig külön feladat. Nem elég egyik lakásból a másikba vinni őket: meg kell óvni a leveleket és a szárakat, el kell kerülni a huzatot, a lehűlést és a túlmelegedést, majd időt kell hagyni az alkalmazkodásra.

A felkészülést érdemes már két-három héttel a költözés előtt elkezdeni.

## Először a növényeket készítsük fel

A szállítás még kellemes hőmérsékleten is stresszt okoz. Az új lakásban más lehet a fény, a hőmérséklet és a páratartalom, útközben pedig nő a sérülés, a huzat és a kihűlés veszélye. Minél egészségesebb a növény induláskor, annál könnyebben viseli a változást.

Elsőként döntsük el, mely példányokat visszük magunkkal. Amelyeknek az új otthonban nem jut hely, eladhatók, elajándékozhatók, vagy a következő lakóra hagyhatók, ha ő beleegyezik.

Ezután vizsgáljunk át minden növényt kártevők és betegségek jeleit keresve. Probléma esetén használjunk az adott kártevőnek vagy betegségnek megfelelő szert, és biztosítsunk kedvező körülményeket a regenerálódáshoz. Nincs minden esetre alkalmas univerzális készítmény. A kezelést lehetőleg két-három héttel indulás előtt végezzük el. Ha a helyzet nem súlyos, várhatunk vele az új otthonig, de ott is legalább két hetet hagyjunk a növénynek a költözés utáni alkalmazkodásra.

Távolítsuk el a száraz és sérült leveleket, szárakat. Egyes növényeket – például fikuszt, mirtuszt, monsterát vagy hibiszkuszt – szükség esetén enyhén vissza lehet metszeni, hogy kisebb helyet foglaljanak, és kevésbé sérüljenek. Az alakító metszést legkésőbb egy héttel az út előtt végezzük el.

A futó hajtású növények, például a kúszó filodendron és a szobai futóka indáit a cserépbe lehet igazítani, a túl hosszú hajtásokat pedig vissza lehet vágni. A vékony, sérülékeny indákat célszerű óvatosan támrendszerre rendezni, hogy ne gabalyodjanak össze.

## Mikor öntözzünk utoljára?

Ha városon belül, egyetlen nap alatt költözünk, az indulás előtt öt-hét nappal öntözzünk. A föld addigra száradjon meg valamennyire, de ne teljesen. Így a cserepek könnyebbek lesznek, érkezés után pedig a talaj állapota alapján dönthetünk a következő öntözésről. Ha ez néhány napig elmarad, attól még nem lesz bajuk.

Egy napnál hosszabb utazás előtt két-három nappal célszerű öntözni. A közeg így több napra elegendő nedvességet tartalmaz, de nem lesz annyira vizes, hogy fokozza a rothadás veszélyét.

A folyékony vagy vízben oldódó tápoldatozást két-három héttel költözés előtt hagyjuk abba, és az új helyen is csak két-három hét elteltével kezdjük újra, ha a növény már alkalmazkodott. A cserépbe helyezett tartós hatású tápanyaggal nincs teendő. Átültetéssel is várjunk két-három hetet, kivéve, ha rothadó gyökerek vagy talajlakó kártevők miatt azonnali beavatkozásra van szükség.

Téli költözés előtt a meleg ablakpárkányhoz szokott növényeket fokozatosan érdemes hűvösebb helyhez szoktatni. Néhány órával a rakodás előtt kerülhetnek fűtött loggiára, lépcsőházba vagy meleg verandára, hogy kisebb legyen a hőmérséklet-változás.

## Ezekre a csomagolóanyagokra lesz szükség

A megfelelő csomagolás nemcsak a cserepet, hanem a növény formáját, leveleit és szárait is védi. Hasznos lehet:

- többféle méretű, erős kartondoboz, lehetőleg kivágott fogantyúval; - újságpapír, csomagolópapír vagy virágüzletekben használt szállítópapír; - kisebb növényekhez erősebb kraftpapír; - befőttesgumi vagy kötözőzsineg a lomb összefogásához; - ragasztószalag és tűzőgép; - műanyag zacskó és frissentartó fólia a föld, az alátét és a cserép lefedésére; - puha törölköző vagy textil a cserepek közötti hézagok kitöltéséhez; - filctoll a dobozok feliratozásához.

Ha nincs kéznél puha kitöltőanyag, összegyűrt papír is megfelel. A dobozon egyértelműen jelöljük a felső oldalt, és írjuk rá, hogy törékeny növényeket tartalmaz, illetve ne tegyenek rá semmit.

## A csomagolás öt lépése

1. Vágjuk le azokat a kiálló leveleket vagy túl hosszú hajtásokat, amelyek akadályozzák a csomagolást. 2. A koronát óvatosan burkoljuk újság- vagy csomagolópapírba, hogy a szárak és levelek ne törjenek le. 3. A nagyobb növényt állítsuk műanyag zsákba, majd a zsák tetejét gumival fogjuk össze. Ez egyszerre óvja a lombot és akadályozza meg a föld kiszóródását. 4. Tegyük a növényt dobozba, és a mozgó cserép körüli üres helyet töltsük ki összegyűrt papírral vagy textillel. 5. Írjuk rá a dobozra, mi van benne, és jelöljük a tetejét.

## Másképp kell költöztetni tavasszal és télen

**Tavasszal** a növények kilépnek a nyugalmi időszakból, új hajtásokat és leveleket hoznak. Ez a legkedvezőbb időszak a költözésre, mert könnyebben alkalmazkodnak az új fényhez, hőmérséklethez és páratartalomhoz. Ügyeljünk a megfelelő, de nem túlzott öntözésre. Az új fényviszonyokhoz fokozatosan szoktassuk őket: az érzékenyebb fajokat körülbelül egy hónap, az alkalmazkodóbb filodendronokat és futókákat néhány hét alatt. Az egészséges, erős példányokat költözés után földlabdával együtt át lehet helyezni új cserépbe.

**Nyáron** a hőség és az erős napfény fokozhatja a stresszt. Az aktívan növő vagy virágzó növények a hirtelen változás miatt leveleket és bimbókat hullathatnak. Szállítsuk őket kora reggel vagy este, majd néhány napra tegyük félárnyékba akkor is, ha egyébként szeretik a napot. Figyeljük a talaj nedvességét, mert melegben gyorsabban kiszárad. Az átültetéssel várjunk két-három hetet.

**Ősszel** fokozatosan csökken a növények aktivitása. A rövidebb nappalok és a lehűlés tovább növelhetik a stresszt, ezért az új helyen rögtön biztosítsunk elegendő fényt; a szezon végén akár növénylámpára is szükség lehet. A nyárihoz képest csökkentsük az öntözést, mert a növény kevesebb vizet használ fel, a felesleges nedvesség pedig gyökérrothadást okozhat. Egyértelmű szükség nélkül ne ültessük át ősszel.

**Télen** a legkockázatosabb a költözés. A legtöbb faj növekedése és anyagcseréje ilyenkor lassabb, ezért különösen veszélyes a hideg levegő, a huzat és a hirtelen hőmérséklet-változás. A fagyban töltött idő legyen a lehető legrövidebb, a cserepet burkoljuk hőszigetelő anyagba, magát a növényt pedig papírba vagy textilbe. Az új lakásban meleg helyre kerüljön, de ne közvetlenül az ablak vagy a radiátor mellé: a fűtőtest száraz, forró levegője káros. Mérsékelten öntözzünk; sok növénynél télen két-négy hetente elegendő. Egy hónapig kerüljük az átültetést, a tápoldatozást és más stresszes beavatkozásokat.

Évszaktól függetlenül két-három hétig figyeljük a növényeket. A sárguló levelek, foltok, lankadás vagy a növekedés leállása alkalmazkodási problémára utalhat. Ilyenkor az öntözést, a fényt vagy a páratartalmat kell módosítani. Általános szabály, hogy minél közelebb állnak az új körülmények a régiekhez, annál könnyebb az akklimatizáció.

## Mivel érdemes szállítani?

A **saját autó** a legjobb választás, mert szabályozható az utastér hőmérséklete, a sebesség és a megállások száma. A növényeket célszerű a hátsó ülésre tenni, ahol kevésbé rázkódnak, és nem éri őket közvetlenül a fűtés. A nagyobb példányokat a hátsó szélvédő közelében biztonsági övvel is rögzíthetjük. Indulás előtt csukjuk be teljesen az ablakokat, a fűtést vagy a légkondicionálót pedig mérsékelt fokozatra állítsuk, és ne irányítsuk közvetlenül a növényekre. Ha lehet, ne próbáljunk mindent egyszerre elvinni: több fordulóval kisebb a törés veszélye.

A **taxi** kevés növény rövid távú szállítására alkalmas. Előre szóljunk a sofőrnek a sérülékeny rakományról. Minden cserepet rögzítsünk a dobozban, a koronát védjük puha textillel, a dobozokat pedig a hátsó ülésen, az ajtóktól távol helyezzük el.

Nagy gyűjteményhez vagy termetes pálmákhoz, fikuszokhoz és citrusfákhoz **teherautó vagy hűtős furgon** lehet a megfelelő megoldás. A dobozok ne kerüljenek a télen erősen lehűlő fémfalak mellé, és tartsuk távol őket a menet közben elmozduló nehéz bútoroktól. Hagyjunk köztük kisebb réseket a levegő áramlásához. Hosszú nyári úton két-három óránként álljunk meg szellőztetni és ellenőrizni a növényeket. Télen a trópusi fajok dobozait hungarocellel vagy buborékfóliával is szigeteljük.

A **tömegközlekedés** csak kis növények legfeljebb félórás szállítására ajánlható. Használjunk fogantyús dobozt, a lombot burkoljuk puha textilbe, és válasszunk kevésbé zsúfolt időszakot, például napközben vagy reggel hét előtt. A dobozt tartsuk függőlegesen, és ne tegyük a padlóra. Nagy melegben kerüljük a metrót, mert a levegőtlenség és a mozgólépcsők környékén tapasztalható hőmérséklet-változás megviselheti a növényeket.

## Mit tegyünk, ha megsérült a növény?

**Eltört a szár.** Tiszta metszőollóval vagy késsel vágjuk le a törés alatt, a metszlapot pedig kezeljük porrá tört faszénnel a rothadás megelőzésére. Ha a letört rész 10–15 centiméternél hosszabb, és van rajta két-három szárcsomó, próbáljuk vízben vagy nedves közegben meggyökereztetni. Átlátszó zacskóval párás környezetet alakíthatunk ki. Az anyanövényt két-három hétig ne tápoldatozzuk.

**Lehullottak a levelek.** Vegyük ki óvatosan a növényt a cserépből, és nézzük meg a gyökereket. Az egészséges gyökér világos, rugalmas és szagtalan, a rothadó sötét, puha, nyálkás és kellemetlen szagú. Ha a gyökérzet ép, távolítsuk el a megmaradt sérült, sárga vagy lankadt leveleket. Hét-tíz napig tartsuk félárnyékban, és kissé csökkentsük az öntözést, mert levelek nélkül kevesebb víz párolog el. A hajtásokat 1 milliliter Epin és 5 liter víz oldatával lehet bepermetezni. Lehetőség szerint emeljük a páratartalmat: kis növénynél elég lehet egy átlátszó zacskó és a napi permetezés, nagynál fóliakupolára lehet szükség.

**Eltört a cserép, szétesett a földlabda.** Szedjük össze óvatosan a gyökereket és a megmaradt földet. Az előzővel azonos méretű új cserép aljára kerüljön két-három centiméter agyaggranulátum, majd a fajnak megfelelő friss ültetőközeg. Ültetéskor ne kerüljön túl mélyre a gyökérnyak. Kevés, 1 gramm Kornevint literenként tartalmazó langyos vízzel öntözzük meg, majd két hétre tegyük világos, közvetlen napsütéstől védett helyre.

**A levelek lankadtak vagy sötét, nedves foltok jelentek meg rajtuk.** Ha a föld is nyirkos, ellenőrizzük a gyökereket. Rázzuk le a nedves közeget, a rothadt részeket metszőollóval vágjuk vissza az egészséges szövetig. A metszlapokat kezeljük gombaölő szerrel, például Fitosporinnal, vagy porrá tört faszénnel. A gyökereket két-három órán át árnyékban szárítsuk, majd száraz vízelvezető réteggel és friss közeggel ellátott új cserépbe ültessük. Az első öt-hét napban ne öntözzük.

**Megtört vagy megkarcolódott a levél.** Kisebb sérülés miatt nem kell levágni, ha a levéllemez nagy része továbbra is képes fotoszintetizálni. Jelentős károsodásnál viszont érdemes az egész levelet eltávolítani. A regenerálódó növényt óvjuk a közvetlen napfénytől, amely tovább károsíthatja a meggyengült szöveteket.

**A levelek puhák, elvesztették feszességüket.** Ez lehűlésre utalhat. Vigyük a növényt 22–24 °C-os helyiségbe, de ne tegyük radiátor mellé. Permetezzük a szobahőmérsékletnél kissé melegebb, lágy vízzel, amelyhez literenként 0,5 gramm borostyánkősavat vagy Cirkont adtunk. Három-négy napra húzzunk rá átlátszó zacskót, és csak akkor öntözzük, ha a föld felső három-négy centimétere kiszáradt. Egy hét után fokozatosan térjünk vissza a megszokott körülményekhez, naponta egyre hosszabb időre levéve a zacskót.

## Az első hetek az új otthonban

Érkezés után azonnal csomagoljuk ki és vizsgáljuk át a növényeket, majd mérsékelten világos helyen állítsuk fel őket. Óvatosan öntözzünk, mert a stresszes gyökerek rosszabbul veszik fel a vizet. Egy hét elteltével növekedésserkentő is alkalmazható.

Két-négy héten át figyeljük őket. Az új rügy vagy levél a sikeres alkalmazkodás jele. Ha valamelyik növény mégsem éli túl a költözést, érdemes a lakás adottságaihoz illő, kevésbé kényes fajt választani helyette.