A SWOT-elemzés eredetileg üzleti kutatási és tervezési módszer: segítségével felmérhető egy termék vagy stratégia helyzete, majd ennek alapján módosíthatók a cél eléréséhez szükséges lépések. Ugyanez a módszer önismereti és személyes tervezési eszközként is használható.
## Mit jelent a SWOT?
Az elemzés négy szempontot vizsgál:
- **S – Strengths, vagyis erősségek:** azok az előnyök, amelyek megkülönböztetnek másoktól, illetve a versenytársak fölé emelhetnek. - **W – Weaknesses, vagyis gyengeségek:** a fejlődést akadályozó hiányosságok. - **O – Opportunities, vagyis lehetőségek:** a növekedés érdekében kihasználható külső körülmények. - **T – Threats, vagyis veszélyek:** a kockázatot jelentő külső tényezők.
Az első két kategória a belső tulajdonságokra, a második kettő a külső körülményekre összpontosít. Így az elemzés a lehető legtöbb lényeges tényezőt számításba veheti.
Egy új fogkrém esetében például erősség lehet a természetes összetétel, a hipoallergén formula és a biológiailag lebomló csomagolás. Gyengeség lehet a márka alacsony ismertsége, illetve a kis gyártási volumenből adódó magas ár. Lehetőséget kínálhatnak az új, eredeti ízek, a különleges igényekre szabott termékcsaládok és a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése. Veszélyt jelenthet ugyanakkor az importált alapanyagoktól való függés és a nagy márkák versenye.
Az ilyen áttekintés segít előre felkészülni a kockázatokra, miközben rámutat arra is, mely versenyelőnyökre érdemes építeni.
## Hogyan készíts személyes SWOT-elemzést?
Az ember természetesen összetettebb egy terméknél, de a módszer önvizsgálatra is alkalmas. Ehhez mind a négy területen érdemes kérdéseket feltenni magadnak.
### Erősségek
- Mely ismereteid és készségeid különböztetnek meg másoktól? - Milyen jellemvonásaid segítenek a céljaid elérésében? - Milyen eredményeket értél már el? - Milyen erőforrások állnak a rendelkezésedre?
### Gyengeségek
- Milyen tudás vagy készség hiányzik még? - Mely szokásaid vagy tulajdonságaid okoznak problémát? - Milyen meggyőződések és félelmek akadályoznak?
### Lehetőségek
- Milyen hasznos kapcsolataid vannak? - Mely, számodra fontos területen megfigyelhető irányzatok kedveznek neked?
### Veszélyek
- A környezetedben zajló mely változások befolyásolhatják a helyzetedet? - Vannak versenytársaid? - Elegendő pénzed és megfelelő egészséged van ahhoz, hogy sikeres lehess az adott területen?
Az elemzés akkor a leghasznosabb, ha nem általában értékeled magad, hanem egy konkrét életterületre összpontosítasz. Más válaszokat kapsz a munkáddal, a magánéleteddel vagy valamelyik hobbiddal kapcsolatban, hiszen mindegyik területen eltérő céljaid lehetnek.
## Hogyan lesz az elemzésből cselekvési terv?
Tegyük fel, hogy valaki új országba költözött, és barátokat szeretne szerezni. Erőssége a társaságkedvelő természete, az új élmények iránti nyitottsága, valamint az, hogy több olyan hobbija van, amelyet másokkal is megoszthat. Gyengesége, hogy rosszul beszéli a helyi nyelvet.
Lehetőséget jelentenek számára a nyelvtanfolyamok, az érdeklődési körök köré szerveződő klubok és a kollégákkal kialakítható barátságok. Eközben számolnia kell az anyagi és hétköznapi nehézségekkel, valamint a gondolkodásmódbeli különbségekből fakadó félreértésekkel.
Ebben a helyzetben jó lépés lehet beiratkozni egy nyelvtanfolyamra, ehhez azonban előbb meg kell találni a képzés anyagi fedezetét. Másik lehetőségként csatlakozhat egy olyan klubhoz – vagy akár maga is alapíthat egyet –, amely azonos érdeklődésű, vele egy nyelvet beszélő embereket fog össze. Emellett célszerű megismernie a helyi hagyományokat, hogy elkerülje a kínos helyzeteket.
## Mi nehezítheti meg a személyes elemzést?
Nem reális elvárás, hogy valaki egyszerre fejlessze minden erősségét, kijavítsa valamennyi gyengeségét, megragadjon minden lehetőséget és előre lásson minden kockázatot. Ezért az elemzés mellett fontossági sorrendet is kell felállítani – ez azonban nem mindig magától értetődő.
Az iskolában például azt szokjuk meg, hogy ha valamelyik tantárgyból közepesen teljesítünk, arra feltétlenül több figyelmet kell fordítanunk. Ez logikus és indokolható megközelítés. Ugyanakkor az is lehet az eredménye, hogy a diák az őt érdeklő tárgyakban csak elfogadható szintet ér el, miközben ideje nagy részét azokra fordítja, amelyek nem érdeklik vagy nehezen mennek neki.
Más stratégia lenne elfogadni a közepes eredményt azon a területen, ahol kevésbé sikeres, és kiemelkedő szintre fejleszteni azt, amit szeret. Így akár az olimpiákon győztes, egyetemi felvételin előnyt élvező tehetségek közé is kerülhetne. Az iskolán kívül, ahol nincs ilyen merev értékelési rendszer, még hatékonyabb lehet ez a fajta rangsorolás.
A külső események kezelése ennél is nehezebb, mert azokat szinte lehetetlen irányítani. A veszélyek valószínűsége mérlegelhető, és erre alapozva megtervezhetők a következő lépések. Az élet azonban gyakran éppen ott okoz problémát, ahol egyáltalán nem számítunk rá.