Egyes régészeti leletek rendeltetése máig rejtély, mások a hétköznapi életről, a hadviselésről vagy éppen az ember és kutyája közötti kapcsolatról mesélnek. Az alábbi válogatás több korszak és földrész különleges tárgyait mutatja be.

## Indiai páncél a brit uralom előtti időkből

Az Indiából származó páncélkészletet bizonyíthatóan 1783 és 1843 között használták. Néhány évvel később India brit uralom alá került.

## Római folyami hajó Franciaországból

Franciaországban találták meg egy 1. századi római folyami hajó maradványait. A 31 méter hosszú, tölgyfából készült jármű összeállításához 1700 szöget használtak.

## A megfejtetlen római dodekaéder

A római dodekaéder kisméretű tárgy, amelyet többnyire bronzból, ritkábban kőből vagy vasból készítettek. A kutatók máig nem tudják, mire szolgált. Sok hasonló, nehezen értelmezhető darab került elő világszerte, ám egyetlen olyan történelmi dokumentumot sem találtak, amely megemlítené a használatukat vagy akár magát a tárgytípust.

## Tizenhétezer éves szigonyhegy

A Franciaországban előkerült szigonyhegyet rénszarvasagancsból faragták. A leletet Kr. e. 15 000-re datálják.

## Amforák őrizték meg a hajó rakományát

2013-ban a görögországi Kefalónia szigeténél egy olyan római tengeri hajó maradványaira bukkantak, amely Kr. e. az 1. és Kr. u. az 1. század között közlekedett. Magából a hajóból csak az amforákból álló rakomány maradt fenn; az edények többségében bort szállítottak.

## Párnára fektetett kutya

A németországi Kölnben egy Kr. u. 1. századi kutyasírt találtak. A temetés módja arra utal, hogy gazdája nagyon szerette az állatot: egy edényt is a sírba helyezett, a kutya fejét pedig bőrpárnára fektette.

## Bizánci kézigránát görögtűzzel

A 900 és 1200 közötti időszakból származó bizánci kézigránát egy 125-ször 80 milliméteres kerámiaedény. Üresen 550 grammot nyomott. Egykor veszélyes, gyúlékony anyaggal, görögtűzzel tölthették meg, amely feltehetően fenyőgyantát, kőolajat, égetett meszet és ként tartalmazott.

## Korán-idézet egy gesztenyelevélen

A 19. századi Törökországból fennmaradt gesztenyelevélre aranybetűkkel írtak fel egy Korán-idézetet. A kalligráfus csónak alakjában rendezte el a verset, a betűkből utasokat és evezőket formálva. A kompozíció talán az életutazás allegóriája.

Az alkotó előbb felrajzolta a felirat körvonalait, majd a levél mindkét oldalát viasszal zárta le. Ezután lúgos oldatban áztatta annyi ideig, hogy a növényi anyag nagy része feloldódjon, miközben a levél erezete és a szöveg sértetlen maradjon. Végül aranyfüsttel vonta be a feliratot.

## Kard krokodilbőr hüvelyben

A 19. századi Szudánból származó, 112 centiméter hosszú kardhoz krokodilbőrből készült hüvely tartozik.

## Több mint ezer acéllemezből álló páncél

A 16. századi lengyel páncélt 1074 acéllemezből állították össze.

## A riacei harcosok

A riacei harcosok két ókori görög bronzszobor, amelyeket a Jón-tenger fenekéről emeltek ki. A műalkotások Kr. e. 460 és 450 között készültek.

## A parisiusok aranypénze

A parisius kelta törzs aranypénzét Kr. e. 100 és 50 közé datálják. A kelták valószínűleg a Kr. e. 3. században kezdtek pénzt verni, miután az őket zsoldosként alkalmazó uralkodóktól arany- és ezüstérméket kaptak. Párizs neve ettől a kis törzstől, a parisiusoktól ered.

## Az elszökött rabszolga bilétája

A Kr. u. 4. századi Rómából származó biléta egy rabszolga hovatartozását jelezte. Az ilyen azonosítók feltehetően különösen elterjedtek voltak ebben az évszázadban, miután Nagy Konstantin császár megtiltotta, hogy a szökevények homlokára tetoválják ezeket az adatokat. A homloktetoválás korábban a szökésért járó büntetés szokásos része volt.

A bilétán ez a latin szöveg olvasható: „Tene me ne fugia(m) et revoca me ad dom(i)num Viventium in ar(e)a Callisti.” Magyarul: „Fogj meg, hogy ne szökhessek el, és vigyél vissza uramhoz, Viventiushoz, Callistus birtokára.”