A tűz használatának kezdete a Homo nem evolúciójának egyik meghatározó állomása, a korai időszakból származó egyértelmű bizonyítékokat azonban rendkívül nehéz megtalálni. A dél-afrikai Kalahári-sivatagban fekvő Wonderwerk-barlang leletei most arra utalnak, hogy az emberelődök már 1,79–1,07 millió évvel ezelőtt is használhatták a tüzet – több százezer évvel korábban, mint azt eddig feltételezték.

A Wonderwerk-barlang fontos régészeti lelőhely, egyben a Homo nem egyik legrégebbi ismert lakóhelye. Az ott feltárt fosszíliák és régészeti tárgyak tanúsága szerint az emberelődök csaknem kétmillió évvel ezelőtt már jelen voltak ezen a helyen.

A kutatók a barlang rétegeit feltárva a kőeszközkészítés fejlődését is nyomon követhették. A korai, olduvai kultúrára jellemző kicsi és kezdetleges eszközöket az első durva, feltehetően acheuli kézibalták követték, majd fejlettebb kőszerszámok jelentek meg. Korábbi vizsgálatok alapján az is ismert volt, hogy az ősi emberek körülbelül egymillió éve már használtak itt tüzet.

A PLOS One folyóiratban megjelent új tanulmány ezt az időhatárt tolta korábbra. A barlang 1,79–1,07 millió éves rétegében kisemlősök elszenesedett csontjaira, valamint hőhatásnak kitett kőeszközökre bukkantak. A csontok égését két, egymástól független elemzési módszerrel, lumineszcenciás vizsgálattal és Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával is igazolták.

Afrikai barlangokban és szabadtéri lelőhelyeken korábban is találtak tűz nyomait fosszíliákon, eszközökön vagy üledékeken. Több, mintegy 1,5 millió éves, kora pleisztocén szabadtéri lelőhelyről kerültek elő például megégett kőeszközök és üledékek. Nyílt területen azonban nem lehet biztosan megállapítani, mi okozta az égést, hiszen természetes bozóttüzek is hagyhattak ilyen nyomokat, és ezek abban az időben gyakoriak voltak Afrikában.

A Wonderwerk-barlang esetében más a helyzet. A korai rétegekben talált elszenesedett csontok arra utalnak, hogy a barlang mélyén többször is tűz égett. A nyomok legalább 30 méterre találhatók a bejárattól, ezért a lángok forrása nem lehetett természetes bozóttűz. Az égésnyomok eloszlásából a kutatók arra következtettek, hogy a tüzet a barlang lakói vitték be.

A leletek és a tágabb régészeti összefüggések együtt meggyőzően jelzik, hogy a korai acheuli kultúra képviselői – valószínűleg a Homo erectus egyedei – szándékosan használták a tüzet.

A felfedezés jelentős az emberiség korai múltjának kutatásában, de nem bizonyítja, hogy az akkori emberek már rendszeresen főztek, vagy maguk gyújtottak tüzet. A legvalószínűbb, hogy több alkalommal is bevitték a tüzet a barlangnak ebbe a részébe, majd életben tartották.