A herkulesbogár (Dynastes hercules) Dél- és Közép-Amerika nedves trópusi erdeiben, valamint a Karib-térség több szigetén él. Nemcsak mérete, hanem a hímek különös „szarvai” miatt is az egyik legfeltűnőbb rovar.
Ezeket a nyúlványokat első pillantásra könnyű állkapcsoknak nézni. Közelebbről azonban látszik, hogy a felső szarv a torból, az alsó pedig a fejből nő ki. A bogár a szarvaival együtt akár 173 milliméter hosszú is lehet, ezért a titán cincér mellett a világ leghosszabb bogara címének egyik várományosa.
Szarvakat azonban csak a hímek viselnek: a fajnál kifejezett az ivari dimorfizmus, a nőstényeknek nincsenek ilyen nyúlványaik. A hímek viadalok során használják őket. Úgy mozgatják a két szarvat, akár egy evőpálcikát: megpróbálják közéjük szorítani, majd feldobni ellenfelüket. A küzdelem hevében nemcsak riválisaikat, hanem leendő párjukat is megsebesíthetik.
A herkulesbogár rendkívül erős. A „hercules” faji jelzőt nem a mérete, hanem annak tulajdonított képessége miatt kapta, hogy saját tömegénél akár 850-szer nehezebb tárgyakat is képes megmozdítani.
Életének legnagyobb részét lárvaként tölti: két és fél éves élettartamából mintegy két évet ebben az alakban él. A lárva tömege meghaladhatja a száz grammot. Szaproxilofág, vagyis elhalt fával táplálkozik, így fontos szerepet tölt be az erdei ökoszisztémában az elpusztult fák lebontásával.
A kifejlett bogár rövid hátralévő életében gyümölcsök és növények nedvét fogyasztja. Különleges alakú állkapcsa egyszerre működik késként és szívószálként: nyílást vág vele, majd kiszívja rajta keresztül a nedvet.
