Félelmetes külseje ellenére a tőrfarkú rák nemcsak az élővilág különleges túlélője, hanem az orvostudomány számára is rendkívül értékes állat. Nevét hosszú, kardra emlékeztető faroktüskéjéről kapta. Az ízeltlábúak közé tartozó állatcsoportnak több mint 70 fosszilis és négy ma élő faja ismert.

A tőrfarkú rákok elterjedési területe meglehetősen nagy: Oroszország távol-keleti partjainál, Ázsia vizeiben, valamint az Atlanti-óceán észak-amerikai térségében is előfordulnak. Őseik feltehetően már több mint 300 millió évvel ezelőtt éltek, így a dinoszauruszok korát is megtapasztalták. Testfelépítésük eközben évmilliók alatt sem változott jelentősen.

Többnyire 10–40 méteres mélységben, a tengerfenéken töltik életüket. Az elpusztult halak és más állatok maradványainak elfogyasztásával tisztogató szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában. Emellett puhatestűeket, tengeri férgeket, esetenként pedig algákat is fogyasztanak.

A szaporodási időszakban a hímek és a nőstények a homokos partok árapályzónájába vonulnak. A nőstény kis gödröt ás, amelybe akár ezer petét rak, majd a hím megtermékenyíti azokat, és visszatér a vízbe.

A frissen kikelt állatok testét még puha burok fedi, körülbelül egy hónap múlva azonban kialakul a kemény páncéljuk. Növekedésük során többször is le kell vedleniük ezt a külső vázat. Testhosszuk elérheti a 60 centimétert, élettartamuk pedig a húsz évet. Ivaréretté nagyjából tízéves korukban válnak.

## Miért értékes a kék hemolimfa?

A tőrfarkú rákok az iparban és az orvostudományban is fontosak. Japánban és az Egyesült Államokban trágyát, illetve állati takarmányt készítenek belőlük, Ázsia egyes országaiban pedig élelmiszerként is fogyasztják őket.

A kutatók számára különösen az állat kék színű testfolyadéka érdekes. Ezt pontosabban nem vérnek, hanem hemolimfának nevezik, amely a vérhez és a nyirokhoz egyaránt hasonló. Kék színét a benne található réz adja.

A hemolimfa egy különleges fehérjét, koagulogént tartalmaz. Amikor ez mikrobákkal érintkezik, alvadékot képez. Ennek köszönhetően a tőrfarkú rák sebei gyorsan lezáródnak, ami megakadályozza, hogy a mikroorganizmusok megfertőzzék a testét.

E tulajdonság alapján olyan teszteket készítenek a hemolimfából, amelyekkel gyorsan ellenőrizhető a sebészeti eszközök és az orvosi berendezések sterilitása. A gyors vizsgálat lerövidítheti a műtét előtti várakozást, így értékes időt takaríthat meg.

A szükséges anyag kinyerésekor az állatok hemolimfájának mintegy 30 százalékát lecsapolják, majd szabadon engedik őket. A beavatkozás azonban súlyos következményekkel járhat: körülbelül egyharmaduk elpusztul a folyadékveszteség miatt, mások pedig a hosszú regenerálódás következtében kihagyják a következő párzási időszakot. A kék hemolimfa becsült értéke literenként mintegy tízezer dollár.

## Tenyésztéssel próbálják növelni az állományt

Az utóbbi időben tenyésztelepeket is létrehoztak a megfogyatkozott populációk helyreállítására. A természetben a kikelt tőrfarkú rákoknak mindössze egy százaléka marad életben, inkubátorokban viszont ez az arány elérheti a 80 százalékot.

Egyes országok már megtiltották ezeknek az állatoknak a befogását. Az orvosi szempontból rendkívül értékes hemolimfa miatt azonban az orvvadászok a tilalom ellenére is folytatják a tőrfarkú rákok elejtését.