Az érdes cápa angolnára vagy hatalmas kígyóra emlékeztető testével és szokatlan fogazatával a tengerek egyik különös lakója. A porcos halak közé, a sokkopoltyús cápaalakúak rendjébe tartozik. Ez az egyik legősibb cáparend: maradványai már a jura időszak üledékeiben is előfordulnak.
A faj az Atlanti- és a Csendes-óceánban él, leggyakrabban azonban Japán és Ausztrália környékének mély vizeiben találkoznak vele. Ideje nagy részét legfeljebb ezer méteres mélységben tölti, de alkalmanként 1400 méterig is lemerül. Éjszakánként táplálékot keresve a felszín közelébe emelkedhet.
Az érdes cápa akár két méter hosszúra is megnőhet. Magyar nevét érdes bőréről kapta, míg más nyelvekben a kopoltyúréseit takaró, köpönyegszerű széles bőrredők ihlették az elnevezését. Angolnaszerű teste miatt olykor tengeri kígyónak nézik.

Szájában mintegy háromszáz apró, fűrészre emlékeztető fog sorakozik. Hatalmas állkapcsának köszönhetően egészben nyelheti le zsákmányát, az éles, horogszerű fogak pedig megakadályozzák, hogy az áldozat kiszabaduljon. Tintahalakat, szépiákat, halakat és más cápákat fogyaszt.
A biológusokat sokáig foglalkoztatta, miként képes ez a lassúnak tűnő állat elkapni a gyors tintahalakat. Az egyik elképzelés szerint kígyó módjára meghajlítja testét, majd hirtelen előrelendül. Egy másik feltételezés szerint kopoltyúinak lezárásával negatív nyomást hoz létre a szájüregében, és porszívóhoz hasonlóan beszippantja zsákmányát.

A mélytengeri élethez több sajátosság is segíti. Nagy mája alacsony sűrűségű lipidekben gazdag, így különösebb fizikai erőkifejtés nélkül maradhat a mélyben. Fejlett oldalvonalszerve receptoraival a víz legkisebb mozgását is érzékeli, ezért a mélytenger sötétjében is képes vadászni.
Mivel élőhelyén a víz hőmérséklete évszakonként alig változik, az érdes cápa egész évben szaporodhat. Elevenszülő faj, de az anya és az embriók között nem alakul ki méhlepény. A nőstény testében egyszerre öt-tíz embrió fejlődik, a vemhesség pedig akár három és fél évig tarthat. Ez a gerincesek között ismert leghosszabb vemhességi idő. Az utódok teljesen kifejlődve jönnek világra, és azonnal készen állnak az önálló életre.

Az érdes cápa nem jelent veszélyt az emberre, mivel élete nagy részét nagy mélységben tölti, és csak ritkán, éjszaka úszik fel a felszín közelébe. Halászati jelentősége sincs, bár időnként véletlenül hálóba kerül.
Élőhelyén a halászat csökkentheti a rendelkezésére álló táplálékot, ezért más területekre kényszerülhet. Az emberen kívül kardszárnyú delfinek és nála nagyobb cápák is zsákmányul ejthetik. Feltételezések szerint akár 25 évig élhet.


