Sokan egy pillanat alatt képesek maguk elé képzelni egy tárgyat, például egy asztalt. Másoknak azonban ez megoldhatatlan feladat: hiába próbálkoznak, semmilyen kép nem jelenik meg előttük. Ezt az állapotot afantáziának nevezik.

## Mi az afantázia, és mi okozza?

Afantázia esetén az ember nehezen vagy egyáltalán nem tud vizuális képeket létrehozni gondolatban – vagyis nem „lát képeket a fejében”.

A jelenségről először Francis Galton brit természettudós számolt be 1880-ban. Száz felnőtt férfit arra kért, hogy részletesen írják le azt az asztalt, amelynél minden reggel megreggeliznek. Tizenkét résztvevő nem tudta felidézni az asztal képét, és így a konkrét részletekre is alig emlékezett.

Ezt követően több mint száz éven át szinte egyáltalán nem kutatták az afantáziát. Az érdeklődés 2015-ben élénkült meg, amikor brit kutatók a Cortex című folyóiratban tanulmányt közöltek „Élet képek nélkül – veleszületett afantázia” címmel. Azóta további vizsgálatok is készültek, ám a jelenségről még mindig keveset tudunk, az eredmények pedig gyakran ellentmondanak egymásnak. Emiatt a kutatók nem tudják pontosan megmondani, miért alakul ki.

Az afantázia többnyire veleszületett. Nem tekintik zavarnak, inkább a normális működés egyik változatának. A modern képalkotó eljárásokkal végzett, egyelőre kisszámú kutatás szerint összefügghet azoknak az agyterületeknek a sajátos működésével, amelyek részt vesznek a mentális képek létrehozásában. Ide tartozik:

- a képek létrehozását elindító homlokkéreg; - a fali kéreg, amely a készülő kép térbeli jellemzőiről és pillanatnyi fontosságáról közvetít információt a homlokkéregnek; - a halántéklebeny kérge és a limbikus rendszer más struktúrái, amelyek hozzáférést biztosítanak a szemantikus és az epizodikus emlékezethez; - a tárgyak vizualizációjában közvetlenül részt vevő magasabb rendű látóterületek.

A veleszületett afantázia együtt járhat prozopagnóziával, vagyis az arcok felismerésének nehézségével. Több vizsgálat lehetséges kapcsolatot talált az autizmus spektrumzavarokkal is: az érintettek körében átlagosan valamivel gyakoribb lehet az afantázia.

Rendkívül ritkán másodlagos afantázia is kialakulhat koponya-agysérülés, szervi agybetegség vagy műtét következtében.

## Az afantázia típusai

Egyes kutatók megkülönböztetik a monoszenzoros és a multiszenzoros afantáziát. Az előbbinél kizárólag vizuális képeket nehéz felidézni, az utóbbinál az illatok, ízek, hangok és testi érzetek elképzelése is gondot okoz.

Egy 2020-as, mintegy kétezer afantáziás önkéntes bevonásával készült vizsgálat szerint a két típus hasonló gyakorisággal fordulhat elő. A résztvevők valamivel több mint fele úgy ítélte meg, hogy bármilyen érzékszervi kép vagy érzet felidézése nehéz számára. A többieknek csak a vizuális képzelettel volt gondjuk, amit részben ellensúlyozott, hogy illatokat vagy hangokat képesek voltak gondolatban rekonstruálni.

Az afantázia teljes is lehet: ilyenkor az embernek egyáltalán nincsenek vizuális vagy más érzékszervi képzetei, és akár a vizuális álmok is hiányozhatnak.

Részleges afantázia esetén csak a tudatos képalkotás okoz nehézséget. Az önkéntelen képzelet közben jól működhet, így az érintett élénk, színes és részletgazdag álmokat is láthat.

A jelenség erőssége is eltérő. Elképzelhető tehát, hogy az afantázia spektrumot alkot: az egyik végén minden mentális kép teljes hiánya, a másikon a vizuális képalkotó képesség enyhe csökkenése áll.

## Mennyire gyakori?

A pontos gyakoriság nem ismert. Különböző becslések szerint a világ felnőtt lakosságának 1–4 százalékát érintheti valamilyen mértékben. A teljes afantázia feltehetően többszörösen ritkább a részleges formánál.

Ezek az adatok azonban túlzóak lehetnek. Az önbevallásos vizsgálatok szerint sokan tévesen gondolják magukat afantáziásnak. Egy ötezer ember bevonásával végzett kérdőíves felmérésben például 9 százaléknál mutatták ki, de a későbbi laboratóriumi kísérletekben csak 1,5 százaléknál igazolódott. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek nem mindig tudják pontosan megítélni, valóban képesek-e mentális képeket alkotni.

## Hogyan állapítják meg?

Az afantáziának nincsenek szigorú diagnosztikai kritériumai. Megállapítása elsősorban azon alapul, hogyan számol be valaki a mentális képek létrehozásának képességéről.

A legegyszerűbb módszer az almateszt, amelyet bárki elvégezhet. Csukjuk be a szemünket, és képzeljünk el egy piros almát. Ezután egytől hatig értékeljük, mennyire részletes és valósághű a kép. Az egyes azt jelenti, hogy semmilyen kép nem jelent meg, a hatos pedig azt, hogy az alma szinte valódinak látszik.

Megbízhatóbb eszköz az élénk vizuális képzeletet mérő kérdőív, amelyet David Marks brit pszichológus dolgozott ki 1973-ban. A kutatásokban ma is használják. Online is kitölthető, feladatai az almateszthez hasonlóak, de összetettebbek és változatosabbak: többek között természeti és városi tájakat kell elképzelni, majd egytől ötig értékelni a kép élénkségét. Az egyes a vizuális kép teljes hiányát jelzi.

## Hogyan befolyásolja az életet?

A veleszületett afantáziával élők általában jól alkalmazkodnak az állapothoz. Többnyire nem okoz nekik jelentős kellemetlenséget, és nem akadályozza őket a sikeres életben, bár bizonyos feladatokat megnehezíthet.

Az érintetteknek időnként nehezebb új szavakat megtanulniuk, kísérletekben pedig kissé gyengébben teljesítenek a vizuális munkamemóriát próbára tevő feladatokban. A különbség azonban kicsi, és főleg akkor jelenik meg, amikor rendkívül pontos vizuális felidézés szükséges – például egy bonyolult tárgy legapróbb részleteinek leírásakor.

Az afantázia az önéletrajzi emlékezetre, vagyis saját életünk eseményeinek felidézésére is hatással lehet. Ez elsősorban a múltbeli események vizuális részleteit érinti; az érzelmek, testi érzetek és gondolatok emlékét nem.

Az afantáziás emberek rendszerint pontosan el tudják mondani, mit viselt számukra fontos ismerősük egy emlékezetes találkozón, hogyan beszélt, milyen tárgyak voltak körülöttük, vagy milyen volt az időjárás. Néhányan arról is beszámolnak, hogy szinte fizikailag érzik azt a tárgyat, amelyre gondolnak. Az arc, a ruha vagy a kávézó asztalainak látványát azonban nem tudják megjeleníteni maguk előtt.

Egy ideig úgy vélték, hogy az afantázia korlátozhatja a pályaválasztást, és az érintetteknek inkább műszaki, mint kreatív területek valók. Későbbi kutatások ezt nem igazolták: afantáziával is lehet valaki sikeres képzőművész, író, animátor vagy rendező.

Az agyműködés sajátosságai nem gátolják a kreativitást, csupán más munkamódszerre késztethetnek. Egy afantázia nélkül élő művész gyakran élénken maga elé képzeli, mit szeretne megrajzolni. Egy afantáziás alkotónak ehelyett inkább egy ötlete, általános elképzelése van – ez azonban nem akadályozza a műalkotás létrehozását.

## Meg lehet szüntetni?

A jelenlegi ismeretek szerint valószínűleg nem. Tudományos vizsgálatokban eddig nem írták le sem a veleszületett, sem a szerzett afantázia megszűnését. A veleszületett formával élők azonban általában nem szenvednek miatta.

Sheila Love, a The Guardian veleszületett afantáziával élő újságírója így fogalmazott: „Nem szeretnék megszabadulni az afantáziától – az elmém így is eléggé elfoglalt, nincs szükségem még képek áradatára is. Ha a mentális képalkotás képességével születtem volna, az természetes lenne számomra, és biztos vagyok benne, hogy szeretném. De így is eláraszthatnak azok a gondolatok és érzések, amelyeknek nincs vizuális formájuk.”