Az amerikai Rainmaker startup drónokkal végzett felhőmagvasítási kísérletet az alaszkai Kenai-félszigeten. A vállalat számításai szerint a háromórás művelet mintegy 19 millió gallon, vagyis körülbelül 70 millió liter többletcsapadékot eredményezett.
A pilóta nélküli repülőgépek tíz alkalommal szálltak fel, és 3500–4200 méteres tengerszint feletti magasságban ezüst-jodid-részecskéket juttattak a felhőkbe. A Rainmaker a módszerrel az aszályok hatásait mérsékelné, illetve az Egyesült Államok nyugati részének vízkészleteit gyarapítaná.
A cég úgynevezett glaciogén felhőmagvasítást alkalmaz. Ezt fagypont alatti, jellemzően mínusz 5 Celsius-foknál hidegebb körülmények között végzik. A felhőkbe olyan részecskéket juttatnak, amelyek elősegítik a jégkristályok kialakulását; ezek később hó vagy eső formájában hullanak le. Erre a célra leggyakrabban ezüst-jodidot használnak.
A Rainmaker a régóta ismert eljárást korszerű drónokkal és időjárás-megfigyelő rendszerekkel ötvözi. Elijah nevű drónját önálló, nagy magasságú repülésre tervezték, és erős jegesedés mellett is képes működni. A Stratus szoftverplatform előre jelzi a megfelelő időjárási körülményeket, nyomon követi a küldetést, valamint radar- és műholdadatok alapján segít felmérni a keletkezett csapadék mennyiségét.
Augustus Doricko, a Rainmaker vezérigazgatója szerint a vállalat a jövőben mesterséges havazással védené és állítaná helyre a gleccsereket. Úgy véli, az alaszkai bemutató azt is jelzi, hogyan juttathatnak már a következő hónapokban újabb vizet a Colorado folyóba és a Nagy-sóstóba.
A Rainmaker azt állítja, hogy Utah, Idaho és Oregon államban korábban már igazolt eredményeket ért el felhőmagvasítással. Saját adatai szerint négy hónap alatt összesen több mint 145 millió gallon, vagyis körülbelül 550 millió liter többletcsapadékot hozott létre. Ez közel 1800 amerikai háztartás egyéves vízfogyasztásának felel meg.
A 2023-ban alapított startup már szerződéseket kötött az Egyesült Államok nyugati államainak hatóságaival és vízgazdálkodási szervezeteivel, valamint több mint 50 millió dollár befektetést vont be. A technológiát később más vízhiánnyal küzdő térségekben is alkalmazná, köztük a Colorado folyó vízgyűjtőjén és a Nagy-sóstó környékén.
A felhőmagvasítással tudósok és helyi hatóságok már a 20. század közepe óta kísérleteznek. Az elmúlt években az aszályok, valamint a drónok, az időjárás-megfigyelő rendszerek és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt ismét nőtt az érdeklődés az eljárás iránt. A klímakutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: még a hatékony felhőmagvasítás sem képes önmagában ellensúlyozni a klímaváltozás és az elhúzódó aszályok következményeit.
