Az ámbráscetek testén olykor legalább 20 centiméter átmérőjű, kör alakú hegek láthatók. Ezek valóban a zsákmányukkal vívott küzdelem nyomai: óriáskalmárok tapadókorongjai hagyják őket. A mélytengeri összecsapás azonban jóval egyenlőtlenebb, mint azt a sérülések mérete sugallja.
Az emberiségnek egyelőre egyetlen ilyen vadászatot sem sikerült filmre vennie, így a részleteket nem ismerjük közvetlen megfigyelésekből. Annyi biztos, hogy a küzdelem teljes sötétségben zajlik. Az ámbráscetek akár két kilométer mélyre is lemerülnek a fejlábúak után, míg a kalmárok csak időnként, éjszaka emelkednek 500–600 méteres mélységbe.
A két állat eltérő módon tájékozódik odalent. A kalmároké az állatvilág legnagyobb szeme: szemgolyójuk átmérője elérheti a 25 centimétert, így a leggyengébb fényt is képesek érzékelni. Az ámbráscetek viszont echolokációval mérik fel környezetüket, amely háromdimenziós képet ad számukra a körülöttük lévő térről.
Az óriáskalmár tapadókorongjai mintegy nyolc atmoszférának megfelelő erővel kapaszkodhatnak a zsákmányba. Ráadásul mindegyik peremét fogazott kitingyűrű övezi. Ha több tucat ilyen tapadókorong mélyedne egy ember testébe, a sérült perceken belül elvérezhetne. A kalmárok rendszerint legfeljebb ember méretű zsákmányt ragadnak meg: mélytengeri halakat és más kalmárokat, köztük óriáskalmárokat is. Ezeket a karjaik szinte azonnal szétszaggatják.
Ami az emberre halálos lenne, az egy ámbráscetnek alig jelent veszélyt. Az ember bőre átlagosan 1–2 milliméter vastag, az ámbrásceté ennek körülbelül a húszszorosa. Alatta akár 50 centiméteres zsírréteg húzódik, amelyben alig vannak vérerek, ezért még a mélyebb sérülések is viszonylag csekély vérzéssel járnak. A kalmár fogazott tapadókorongjai így többnyire csak megkarcolják a cet bőrét.
A méretkülönbség is óriási. Egy kifejlett ámbráscet átlagosan 40 tonnát nyom, míg egy nagy óriáskalmár tömege alig éri el a 200 kilogrammot. De akkor hogyan keletkezhetnek 20 centiméteres hegek, ha a legnagyobb kifogott, 17 méteres kalmár tapadókorongjai is csak feleekkorák voltak? Ez nem jelenti azt, hogy közel 40 méteres szörnyek rejtőznének a mélyben. Az interneten látható, rendkívüli méretű példányokról készült képek manipulált felvételek vagy mesterséges intelligenciával létrehozott alkotások. A valódi óriáskalmárok is tekintélyesek, de csak ritkán nőnek tíz méternél hosszabbra, és egy felnőtt ámbráscet számára könnyű prédát jelentenek.
A hatalmas hegek magyarázata egyszerűbb: az óriáskalmárokra fiatal, még növekedésben lévő ámbráscetek is vadásznak. Már a 15 tonnás „kicsik” is képesek legyőzni ezeket a fejlábúakat. Ahogy később nő a testük, velük együtt a hegek is nagyobbá válnak, akár kétszeresükre is tágulhatnak.
Ezért kevéssé valószínű, hogy egy ámbráscet a saját zsákmánya miatt pusztuljon el. Teljes bizonyossággal azonban ezt sem lehet kizárni: a mélyben elhullott állat nem feltétlenül emelkedik a felszínre. Így annak lehetősége is nyitva marad, hogy az óceán sötét mélységeiben az ismert példányoknál nagyobb kalmárok élnek.
