Kínai kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amellyel elektromágneses kölcsönhatás segítségével hangot és más analóg jeleket lehet kinyerni hétköznapi elektronikai eszközökből. Az InjectEave nevű eljárással egy fejhallgatóban lejátszott hang akár 30 méterről, falakon keresztül is visszaállítható.

A hagyományos, elektromágneses mellékcsatornákra épülő támadások rendszerint az eszközök rendkívül gyenge kisugárzását próbálják érzékelni. Az InjectEave ehelyett aktívan rádiójelet küld a célpont felé a 0–9 MHz-es tartományban; a pontos paramétereket a kutatók nem hozták nyilvánosságra.

A rádiójel kölcsönhatásba lép az eszköz nemlineáris elektronikai alkatrészeivel, így a hasznos analóg jel olyan formában szivároghat ki, amelyet már külső vevőberendezéssel is érzékelni lehet. Ilyen alkatrészek szinte mindenütt előfordulnak: ide tartoznak például az erősítők, az analóg–digitális átalakítók, a tápegység-átalakítók és a kapcsolóüzemű MOSFET-tranzisztorok. A gerjesztett rádiójel és az elektronika kölcsönhatása gyakorlatilag modulálja az eredeti jelet – például a fejhallgató hangját –, ezért az kívülről könnyebben észlelhetővé válik.

„Az InjectEave megmutatja, hogy rádiófrekvenciás jelekkel információszivárgás idézhető elő hétköznapi fejhallgatókban, így a támadó akár 30 méterről, falakon keresztül is rekonstruálhatja a lejátszott hangot” – mondta Jan Lung, a Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem kuangcsoui intézményének docense.

A kutatók 11 kereskedelmi forgalomban kapható eszközön próbálták ki az eljárást. A tesztelt készülékek között volt a Sony ZX110AP és az Apple Earbuds vezetékes fejhallgató, valamint az Ugreen MAX2, a Philips TAH2020 és a HP H231R vezeték nélküli modell. Megvizsgálták továbbá a Flyingvoice P23GW VoIP-telefont, az OIDIRE ODI-MF10A és a Xiaomi BPLDS10DM okosventilátort, illetve a JINGZAO JDO-06 és a Xiaomi 1S lámpát is.

A legtöbb készüléknél körülbelül egy és hat méter közötti volt a legnagyobb működési távolság, és a jeleket falakon keresztül is sikerült elfogni. Egy külön kísérletben rádiófrekvenciás erősítőt is használtak, így akár 30 méterről is érthető hangot tudtak visszaállítani egy fejhallgatóból.

A kutatók olyan lehetséges támadási helyzeteket is bemutattak, amelyekben a szükséges felszerelést egy szállodai szoba közelében elhelyezett bőröndbe rejtik, vagy irodabútorba építik.

A támadáshoz nincs szükség különleges laboratóriumra. A kísérlethez egy USRP B210 szoftverrádiót, adó- és vevőantennákat, egy Siglent SSA3075X Plus spektrumanalizátort, valamint egy laptopot használtak. Rádiófrekvenciás erősítő csak a hatótávolság növeléséhez kellett.

Az InjectEave nemcsak lehallgatásra használható. A kutatók szerint hasonló módon elemezhetők az okoslámpák és okosventilátorok vezérlőjelei, illetve energiafogyasztása is, amiből akár a helyiségben tartózkodók tevékenységére is lehet következtetni.

Mivel a szivárgás az analóg jelútban keletkezik, az eljárás ellenáll az olyan digitális védelmi megoldásoknak, mint a titkosítás, a maszkolás vagy a randomizálás – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.

A kockázat hardveres megoldásokkal, például árnyékolással, szűréssel és sodrott érpár alkalmazásával mérsékelhető. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések csupán megnehezítik a támadást, teljes védelmet nem garantálnak.