A Maldív-szigetek vakítóan fehér strandjai első pillantásra maga a trópusi idill. A finom homok eredete azonban kevésbé romantikus: jelentős részét papagájhalak emésztőrendszere állítja elő.
A korallzátonyok környékén csaknem száz papagájhalfaj él. Nevüket a szájukban található szarulemezekről kapták, amelyek a madarak csőrére emlékeztetnek. A felső és az alsó állkapocs két-két lemeze valóságos zúzóeszközként működik: a hal ezekkel töri, kaparja és őrli a korallokat, a kagylókat és a köveket.
A puha táplálékkal együtt kagylóhéj- és koralltöredékek is a gyomrába kerülnek. Ezeket a kemény anyagokat nem tudja megemészteni, ám a darabok súrolóanyagként segítik a táplálék felőrlését. Hasonló módszert más állatok is alkalmaznak: a krokodilok és egyes madarak köveket nyelnek, amelyek malomkőhöz hasonlóan aprítják az emésztőrendszer tartalmát.
A papagájhal erős gyomorfala idővel homokszemcsékké őrli a kagyló- és koralltörmeléket. A fehér, finom anyag ezután végighalad az emésztőrendszeren, majd kiürül a hal szervezetéből. Így keletkezik a trópusi strandok homokjának jelentős része.
A 20–50 centiméter hosszú papagájhalak egyetlen példánya évente több száz kilogramm homokot is előállíthat. Egy teljes populáció pedig az adott területen található homok akár 85 százalékáért is felelhet.
