A pókfonál a természet különleges alkotása. Nemcsak pókok készítik: álskorpiók, egyes atkafajok, valamint bizonyos százlábúak is képesek ilyen fonalat létrehozni.
Az elektronmikroszkópos felvételeken egy pókfonálba gabalyodott légy látható 33-szoros, 330-szoros, 2900-szoros és 12 000-szeres nagyításban.
Kémiai szerkezetét tekintve a pókfonál sajátos aminosav-összetételű fehérje. A mirigyekben még folyékony állapotban található, ám amikor a felszínre kerül, fehérjeszerkezete gyorsan átalakul. Ennek következtében megszilárdul, és rendkívül vékony szálakat alkot.
A kutatók azt is megállapították, hogy a fonál viaszszerű anyagokat tartalmaz. Ezek hasonlítanak azokhoz az anyagokhoz, amelyekkel a rovarok a kitinpáncéljukat védik a kiszáradástól.
Amikor egy zsákmányállat hozzáér a fonálhoz, a rovar kültakaróján és a fonál felszínén lévő anyagok egymáshoz tapadnak. Az így kialakuló erős kapcsolat tartja fogva a rovart a csapdában.
