Sokan gondosan ügyelnek arra, hogy egy lakoma során a kiürült palackok rögtön az asztal alá kerüljenek. A szokást többnyire a pénztelenségtől, az „üres” élettől vagy más szerencsétlenségektől való félelemmel magyarázzák, pontos eredete azonban nem ismert. Csupán néhány lehetséges magyarázat létezik.
Az ősi szláv hiedelmekben az üres tárgyakat gyakran a szegénység, a szerencsétlenség és a halál előjelének tekintették, sőt fenyegetést is láttak bennük. E félelmeket egy régi közmondás is tükrözi, amely szerint az üres házban kuvik, bagoly vagy maga a sátán lakik.
Ezek az elképzelések a hétköznapi tilalmakra és szokásokra is hatottak. Vihar idején például felfordították az üres edényeket és más háztartási tárgyakat, nehogy elrejtőzzenek bennük a Szent Illés elől menekülő gonosz szellemek és ördögök. A hiedelem nyomai ma is élnek: egyesek szerint balszerencsét hoz, ha üres vödröt vivő nő keresztezi valakinek az útját.
Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy az asztalon maradt üres palackokat is a gonosz szellemek lehetséges búvóhelyének tartották, ezért vitték el onnan.
Az interneten egy másik, népszerű történet is terjed a szokás eredetéről. Eszerint az 1814-ben, Párizs orosz megszállása után a városban állomásozó kozákokhoz köthető. A legenda úgy tartja, hogy a francia vendéglőkben az étkezés végén az üres palackok száma alapján állapították meg a fogyasztást. A leleményes kozákok ezért az asztal alá rejtették az üvegeket, hogy kevesebbet kelljen fizetniük.
Nem lehet megmondani, mennyi igaz ebből a történetből. Mivel a babonás emberek a balszerencsétől és a szegénységtől tartva tüntetik el az üres palackokat, valószínűsíthető, hogy a szokás gyökerei régebbre nyúlnak vissza. Az is elképzelhető, hogy az ősi hiedelmek későbbi, gyakorlatias magyarázatokkal keveredtek, és így alakult ki a máig fennmaradt hétköznapi tilalom.
A babonának mindenesetre kevés köze van a valósághoz. Az asztalon hagyott üres üveg leginkább azért okozhat kellemetlenséget, mert könnyen feldőlhet.
