A pörölycápa elnevezés nem egyetlen fajt, hanem egy egész családot takar. Két nemzetségébe összesen kilenc faj tartozik, közülük a legnagyobb az óriás pörölycápa (Sphyrna mokarran).
Ez a nagy termetű, magányosan élő ragadozó a teljes trópusi övezet part menti vizeiben előfordul. Előszeretettel marad a korallzátonyok közelében, és gyakran olyan sekély vízben vadászik, ahol a mélység az egy métert sem haladja meg.
Étrendje változatos: kisebb halakat, fejlábúakat, rákféléket és nála kisebb cápákat is elfogyaszt, akár saját rokonait is. Alkalmazkodó ragadozó, de legkedveltebb zsákmányának a ráják számítanak.
Különös fejformája valóságos többfunkciós eszköz. Az óriás pörölycápa ezzel szorítja a fenékhez a ráját, majd leharapja az uszonyait, hogy mozgásképtelenné tegye. A tüskés ráják mérge nem hat rá; gyakran több tucat tüske áll ki a szájából és a körülötte lévő területről.
A széles fej kiváló binokuláris látást is biztosít. Úszás közben a cápa hajladozó mozgásával még a háta mögé, a farka irányába is képes hátrapillantani. Ez fiatalon különösen hasznos, hiszen mögötte akár idősebb, kannibalizmusra hajlamos fajtársai is feltűnhetnek.
A fej két szélére került orrnyílások és elektroreceptorok tovább javítják érzékelését. Szaglása a legtöbb más cápáénál jobb, ezért rendszerint az elsők között érkezik a vér szagára. Elektromos érzékelésével pedig a homokba rejtőző ráják aktivitását is észleli.
Bár megjelenése fenyegető, az óriás pörölycápa rendkívül ritkán támad emberre. A nem provokált támadások száma tíznél is kevesebb, és ezek közül mindössze egy végződött halállal.
Az ember azonban jóval nagyobb veszélyt jelent erre a fajra. Sok egyed a cápauszonyleves miatt kerül terítékre, miközben az óriás pörölycápa lassan szaporodik. A túlhalászat következtében a faj természetvédelmi helyzete kritikussá vált: kritikusan veszélyeztetett besorolást kapott.
