Egy mesterséges adó nagyon keskeny frekvenciasávba képes összpontosítani a jelét. További támpontot adhat a frekvencia változása is: a bolygó forgása és csillag körüli keringése a Doppler-effektus miatt ilyen eltolódást okozhat.

Éppen ezeket a jellemzőket keresték a kutatók a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, a FAST adataiban. Egy új, a földi rádiózavarok kiszűrésére szolgáló algoritmussal ismét elemezték 33 bolygórendszer 2021-es megfigyeléseit.

A számítógépes rendszer kezdetben csaknem 140 ezer lehetséges jelet talált. A többlépcsős szűrés és a földi források hatásának vizsgálata után mindössze két különösen érdekes jel maradt. Az egyik már ismert volt, és később közönséges zavarnak bizonyult. A másik viszont a K2−155 rendszer irányából érkezett.

A K2−155 egy vörös törpecsillag, amely mintegy 238 fényévre található a Földtől. Három ismert, kőzetbolygó típusú szuperföld kering körülötte. Közülük leginkább a külső, K2−155 d jelű bolygó keltette fel a figyelmet: sugara körülbelül 1,6-szerese a Földének, és a csillag lakhatósági zónájának közelében helyezkedik el. Ebben a térségben elméletileg folyékony víz, így akár élet is létezhet.

A rendszer megfigyelési adataiban az NBS 260108 jelű, 1148,4167 MHz frekvenciájú jelet azonosították. Keskeny sávú volt, a frekvenciája változott, és kizárólag a rádiótávcső K2−155 felé irányított nyalábjában jelent meg.

Ez utóbbi részlet különösen érdekes a kutatók számára. A FAST 19 nyalábbal figyeli az égboltot, egy földi eredetű zavar pedig egyszerre több nyalábban is megjelenhet. Az NBS 260108-at azonban csak abban az egyben észlelték, amely a vizsgált rendszerre irányult. Emiatt a jelet lehetséges technoszignatúraként tartják számon.

Az NBS 260108 pontos forrását egyelőre nem sikerült meghatározni, ezért korai lenne földön kívüli civilizáció felfedezéséről beszélni. A jel további megfigyelésekre érdemes, de nem bizonyítja, hogy a Földön kívül is létezik értelmes élet.

Az ilyen jelek keresése során a kutatók először kizárják az ismert földi és műszaki forrásokat, majd megvizsgálják, maradt-e valóban szokatlan jelenség. A K2−155 esetében erre még nincs válasz. Lehetséges, hogy újabb rádiózavarról, a berendezés működésének valamely sajátosságáról vagy ritka természeti jelenségről van szó. Amíg azonban nem sikerül azonosítani az eredetét, a kérdés nyitva marad.