A kerekesférgek bolygónk legkisebb többsejtű állatai közé tartoznak. Méretüket jól érzékelteti, hogy egyetlen példány átlagosan mindössze körülbelül ezer sejtből áll. Ebből a szerény sejtkészletből mégis meglepően összetett szervezet épül fel.

A Rotifera név a fejnek tekinthető testrészen elhelyezkedő, koszorúszerű képletre utal. Ennek csillói egymást követve mozognak, így olyan látszatot keltenek, mintha a koszorú két része forogna. Ez a képlet egyben zsákmányszerző szerv is: segítségével az állat megragadja táplálékát.

Apró méretük ellenére a kerekesférgeknek szájuk, emésztőrendszerük, zsákmányszerző szerveik, szemük, idegrendszerük, sőt agyuk is van. Az agy mögött ráadásul egy olyan képlet található, amelynek pontos szerepét egyelőre nem sikerült tisztázni. Emiatt egyszerűen retrocerebrális, vagyis „agy mögötti” szervnek nevezik.

A kutatók csak 2023-ban tudták lézermikroszkópiával közelebbről megfigyelni. Kiderült, hogy egy mirigyből, egy tartályból és egy garatba nyíló vezetékből áll. Az általa termelt váladék azonban olyan kis mennyiségű, hogy eddig sem az összetételét, sem a pontos rendeltetését nem sikerült meghatározni.

Az anyag állaga a zselatinhoz hasonlíthat. A feltételezés szerint a kerekesférgek ezzel síkosíthatják az előttük lévő felületet, hogy könnyebben csússzanak rajta. Ez azonban még nem bizonyított: a rejtély végleges megfejtéséhez nagyobb teljesítményű műszerekre lesz szükség.