A FAST rádiótávcsővel különös semlegeshidrogén-felhőt fedeztek fel a Tejútrendszer közelében. Az objektum a sötét galaxisok egyik első meggyőző jelöltje lehet. Ezek olyan feltételezett képződmények, amelyekben szinte egyáltalán nincsenek csillagok, gázt és sötét anyagot viszont tartalmaznak.

A standard ΛCDM kozmológiai modell szerint a világegyetem fejlődésének korai szakaszában jóval több sötétanyag-halónak kellett kialakulnia, mint ahány fénylő galaxist ma megfigyelhetünk. E halók némelyikében elmaradhatott az intenzív csillagkeletkezés: ennek oka lehetett a gáz elégtelen sűrűsége, a szupernóva-robbanások hatása, illetve a gáz lehűlését gátló ultraibolya sugárzás. A feltételezett sötét galaxisok ezért optikai tartományban nem láthatók.

Rádiótávcsövekkel ugyanakkor már találtak olyan semlegeshidrogén-felhőket (HI), amelyekhez nem társul látható csillagfény. Ezeket lehetséges sötét galaxisokként tartják számon, de értelmezésük nem mindig egyértelmű. A Szűz-halmazban megfigyelt VIRGOHI21, az egyik első ilyen jelölt státusza például továbbra is vitatott, mert egyes csillagászok szerint közönséges galaxisok gravitációs kölcsönhatása hozta létre.

A Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumának kutatói most az AC-I jelű nagy sebességű hidrogénfelhőben azonosítottak egy tömör gázcsomót, amely az AC G185.0-11.5 nevet kapta. Az AC-I hatalmas képződmény, mozgásának sebessége pedig nem illeszkedik a Tejútrendszer szokásos forgásához.

A FAST megfigyeléseinek további elemzése egy forgó gázkorong jellegzetességeit tárta fel. A kutatók egyenletes sebességgradienst és klasszikus S alakú szerkezetet láttak. A korong forgása fontos támpont a galaxis rejtett tömegének – így a látható fényt nem kibocsátó sötét anyag eloszlásának – meghatározásához.

Az objektum távolságát mintegy 906 ezer fényévre becsülték. Ez alapján az AC G185.0-11.5 már a Tejútrendszer halóján kívül, de még a Lokális Csoporton belül található. Semleges hidrogénjének tömege 30–470 millió naptömeg közé eshet, teljes tömege pedig körülbelül 3,2 milliárd naptömeg. Az adatok nagy sötétanyag-koncentrációra utalnak.

A jelek szerint az objektumban nincsenek csillagok. A Pan-STARRS égboltfelmérés optikai adatai nem mutattak ki csillagfényt, és a molekuláris gáz CO-vonalak alapján végzett keresése sem hozott eredményt. A hidrogén sűrűsége ráadásul kevéssel a csillagkeletkezés beindulásához szükséges küszöbérték alatt maradt. Mindezek alapján a kutatók az AC G185.0-11.5 objektumot a sötét galaxisok meggyőző jelöltjének tekintik.

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a felfedezés az úgynevezett hiányzó műholdak problémájának megértéséhez is hozzájárulhat. Ez az elméletileg előre jelzett törpegalaxisok száma és a ténylegesen megfigyelt mennyiség közötti eltérést jelenti. A következtetések megerősítéséhez vagy cáfolatához azonban további, más földi távcsövekkel végzett megfigyelésekre van szükség.