Mintha egy víz alatti rajzfilm bárányfigurája lenne, pedig a „tengeri bárány” néven ismert Costasiella kuroshimae valójában egy puhatestű. Pontosabban tengeri csiga: olyan haslábú, amelynek nincs háza. A tudósok viszonylag nemrég fedezték fel a japán Kuroshima szigetének partjainál.
Zöld bárányra emlékeztető külsejét a testét borító nyúlványoknak, az úgynevezett papilláknak köszönheti. Ezek sok tengeri csigánál megtalálhatók. Egyes ragadozó fajok mérgező polipokat fogyasztanak, majd azok csalánsejtjeit a papilláikban halmozzák fel.
A tengeri bárány azonban növényevő, még pontosabban algákkal táplálkozik. Nem mérget raktároz, hanem kloroplasztiszokat, vagyis színtesteket – ettől lesz zöld a „bundája”.
Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi, hogy a puhatestű fotoszintézis révén további energiához jusson, amelyből több mint egy hétig képes megélni. Olyan, akár egy hibrid hajtású autó: az energia megszerzésének állati és növényi módját egyaránt hasznosítja.
