A farkasangolna fogaival páncélokat is összezúz
A farkasangolna nem az angolnák rokona. Erős fogazatával tengeri sünöket és más kemény burkú gerincteleneket fogyaszt, párjával pedig egy őrzött búvóhelyen él.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A farkasangolna nem az angolnák rokona. Erős fogazatával tengeri sünöket és más kemény burkú gerincteleneket fogyaszt, párjával pedig egy őrzött búvóhelyen él.
A coboly apró termete és bájos külseje ellenére rendkívül ügyes, falánk ragadozó. A tajga lakója nagyobb zsákmányt is elejt, tartalékot halmoz fel, és elszántan védi kölykeit.
A félméteres brazil világítócápa zöld fényt bocsát ki, éjszaka a felszín közelébe emelkedik, és akár nála jóval nagyobb állatokból is húsdarabokat harap ki.
A rajzfilmekből ismert kengyelfutó gyalogkakukk a valóságban gyors és vakmerő sivatagi ragadozó, amely még csörgőkígyókra is vadászik.
Az orkák összehangoltan vadásznak halakra, fókákra, pingvinekre, sőt bálnákra is. Matriarchális családjaikban az anyák adják tovább a saját vadászati módszereiket.
A kardfogú muréna akár 1,2 méteresre is megnőhet. Éjszakai ragadozó, amely sziklarepedésekből támad, és megzavarva az emberre is veszélyes lehet.
Az Antarktisz közelében, mintegy 600 méteres mélységben élő soksertéjű féreg kifordítható, kitinfogas garattal táplálkozik, aranyszínű sertéi pedig mozgását és védelmét is szolgálják.
A Costasiella kuroshimae ház nélküli tengeri csiga, amely algákból származó kloroplasztiszokat raktároz, így fotoszintézissel is energiához jut.
A rozsomák magányos, sokoldalú ragadozó: jól úszik, fára mászik, mély hóban nagyobb állatokat is elejthet, szaporodása pedig a táplálékhoz igazodik.
A Triplofusus giganteus több mint 60 centiméteresre nőhet, más puhatestűek házát felmarva vadászik, és ritka narancssárga vagy rózsaszín gyöngyöt is képezhet.
A mosómedvék nem tisztaságmániából „mossák” az ételüket: a vízben szerzett zsákmányról így távolítják el az iszapot és az algát, a szárazföldön elfogott állatot pedig könnyebben ártalmatlanná teszik.