Régóta ismert, hogy az észak-amerikai őslakosok ősei Észak-Ázsiából származtak. Tíz, Szibéria különböző részein élt ember maradványainak genetikai vizsgálata azonban most arra utal, hogy a génáramlás később az ellenkező irányban is végbement.

Az első emberek mintegy 20 ezer éve, a két kontinenst összekötő szárazföldi hídon, a Bering-földhídon át jutottak el Észak-Amerikába. A mai amerikai őslakosok elődeinek genetikai összetételéről ugyanakkor sokáig kevés információ állt rendelkezésre, mert a kutatók csak néhány, az akkori Észak-Ázsiában élt ember fosszilis genomját tudták elemezni.

Ezt a hiányt pótolta genetikusok és antropológusok nemzetközi csoportja. A kutatók tíz, több mint 7500 évvel ezelőtt, Szibéria különböző vidékein élt ember genomját írták le és hasonlították össze. Eredményeik korábban nem ismert genetikai kapcsolatokat tártak fel a Távol-Kelet és az Altaj lakói, valamint a szibériai népességek és észak-amerikai leszármazottaik között.

Az Altaj évezredeken át fontos találkozási és átkelőhely volt, amely összekötötte Szibéria, Közép-Ázsia és Kelet-Ázsia népességeit. A vizsgálat egy eddig ismeretlen, mintegy 7500 éve ott élt vadászó-gyűjtögető közösséget is azonosított. Tagjainak genomjában paleoszibériai és észak-ázsiai genetikai jegyek egyaránt megjelentek.

Az Altajban feltárt emberek egyike genetikailag teljesen eltért a környezetétől: profilja nem a többi szibériai lakóhoz, hanem a távol-keleti népességekhez kötötte. Mégsem lehetett kitaszított vagy nemkívánatos jövevény. Csontjait gazdag mellékletekkel ellátott barlangi sírban találták meg, ruházata és rituális tárgyai pedig arra utalnak, hogy közösségében valószínűleg sámáni szerepet töltött be.

A genetikai elemzés azt is megerősítette, hogy Észak-Amerikából már legalább ötezer éve eljutottak gének Északkelet-Ázsiába. Az észak-amerikai őslakosok leszármazottai főként a Távol-Keleten telepedtek le, néhány csoport azonban Közép-Szibériáig is eljutott.

A leletek alapján Észak-Ázsia és Észak-Amerika ősi lakói nagy távolságokat jártak be. Az egymástól több ezer kilométerre élő népességek közötti géncsere nem ritka kivételnek, hanem rendszeres jelenségnek számított.

A kutatás eredményeit a Current Biology folyóiratban közölték.