A mongúzok nemcsak a kobrákkal szállnak szembe: más állatokkal együttműködnek, különleges módszerekkel törik fel a tojásokat, utódaik nevelésében pedig a rokonság sem feltétlenül számít. Íme hét figyelemre méltó tény róluk.
### 1. Részleges védelmet élveznek a kobraméreggel szemben
A mongúzok valóban képesek félelem nélkül megtámadni egy kobrát, és nem csupán ravaszságuknak, illetve gyorsaságuknak köszönhetik, ha győztesen kerülnek ki az összecsapásból. Legalább részleges védettségük is van a kígyó mérgével szemben.
A kobraméreg egyik toxinja gátolja az idegi impulzusok továbbítását, a mongúzokra azonban egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyengén hat. Amerikai biológusok egy csoportja 2015-ben olyan mutációt azonosított náluk, amely az acetilkolin-receptor egyik fehérjéjét kódoló gént érinti. A méreg normális esetben ehhez a receptorhoz kapcsolódik, a mongúz módosult receptorához viszont nem képes erősen kötődni.
Ez a védelem nem korlátlan. Ha a kobra többször is megmarja a mongúzt, különösen a nyakán, az állat szervezete már nem feltétlenül tud ellenállni a méregnek.
### 2. Akár egy oroszláncsoportnak is nekirontanak
Területük védelmében a mongúzok rendkívül vakmerően viselkedhetnek, és még oroszlánok egy csoportját is megtámadhatják. Az egyiptomi mongúz ilyenkor a támadást választja védekezésként: hangos, fenyegető kiáltásokkal és kiszámíthatatlan rohamokkal próbálja elűzni a jóval nagyobb ragadozókat.
### 3. Többféleképpen törik fel a tojásokat
A madártojás a mongúzok egyik kedvelt tápláléka, a belsejéhez pedig több módszerrel is hozzáférnek. Van, amelyik egyszerűen a mancsába veszi a tojást, majd a földhöz vágja, és felnyalja kifolyt tartalmát.
A sávos mongúz ennél kifinomultabb eljárást is alkalmaz. Mellső mancsaival megfogja a tojást, háttal egy kő vagy fa elé áll, lehajol, majd addig üti a kemény felülethez, amíg a héj szét nem reped. Más egyedek egyszerűen lyukat harapnak a tojás egyik végébe, és azon keresztül fogyasztják el a tartalmát.
### 4. Szarvascsőrű madarakkal járnak vadászni
A törpemongúzok a sivatagi túlélés érdekében együttműködnek a tokó szarvascsőrűmadarakkal. A kenyai Nyiri-sivatagban nappal árnyékban is 40 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, miközben nincsenek állandó vízforrások, ezért különösen előnyös a közös táplálékszerzés.
A mongúzok átfésülik a terepet, és rovarokat, pókokat, skorpiókat, kisebb rágcsálókat, valamint gyíkokat zsákmányolnak. A tokók követik őket, és elfogják mindazt, ami a kis ragadozók elől elrepül vagy elugrik.
Az együttműködés a mongúzoknak is létfontosságú. A ragadozó madarakat a tokók már messziről észreveszik, majd hangos kiáltással figyelmeztetik társaikat, amelyeknek így marad idejük elbújni a sűrű fűben. Ha a szarvascsőrűek valamiért nincsenek a közelben, a mongúzok inkább elhalasztják a vadászatot.
### 5. A varacskos disznókat is megszabadítják az élősködőktől
A mongúzok félelem nélkül másznak fel a varacskos disznók hátára. Ez a kapcsolat mindkét fél számára hasznos: a disznó szőrében élő külső paraziták táplálékot jelentenek a mongúzoknak, amelyek közben megszabadítják társukat a bőrviszketést okozó élősködőktől.
### 6. Földimókusokkal közösen védekeznek a kígyók ellen
A sárga mongúzok a fokföldi földimókusokkal együtt lépnek fel a kígyók ellen. A mókusok kis, nőstényekből álló családokban élnek, ezért jól jön nekik egy további éber és harcias társ. Még azt is megengedik a mongúzoknak, hogy beköltözzenek az üregeikbe.
Az együttélés azonban kockázatos. Táplálékhiány idején a mongúz egy újszülött mókuskölyköt is elfogyaszthat, ezért a házigazdáknak folyamatosan résen kell lenniük. A kapcsolat mégis megérheti: ha nagy kígyó közelíti meg az üreget, a mongúz a mókusokkal együtt védi az otthonukat. A földimókusok feltehetően önállóan is boldogulnának, de a mongúz jelenléte nagyobb biztonságot jelent.
### 7. A kölykök nem rokon nevelőt is kaphatnak
A sávos mongúzok legfeljebb negyven egyedből álló csoportokban élnek. Amíg a csoport tagjai vadásznak, a kölykök rejtekhelyen maradnak, néhány felnőtt felügyelete alatt. Később egy-egy felnőtt magára vállalja valamelyik fiatal nevelését, és megtanítja neki a mongúzélet fortélyait.
A kutatók 15 éven át 12 mongúzcsoportot figyeltek meg. Arra jutottak, hogy a felnőttek választását nem befolyásolja, rokonságban állnak-e a gondjaikra bízott kölyökkel. Egyetlen szabályszerűséget találtak: a nevelő a vele azonos nemű fiatalt választja.