Címke: állati kommunikáció

Az afrikai elefántok tudatosan és rugalmasan gesztikulálnak: ha egy jelzés nem vezet eredményre, új gesztussal próbálkoznak, siker esetén pedig megismétlik a bevált jelzést.

A Lasius orientalis királynője kémiai álcával jut be egy másik faj bolyába, majd vegyi jelzésekkel ráveszi a dolgozókat, hogy öljék meg saját királynőjüket.

Egy brit kísérlet szerint a sirályokat erőszak nélkül is el lehet riasztani az ételtől: a kiabálás jóval hatásosabb volt, mint a nyugodt beszéd vagy a madárcsicsergés.

A zebrák csíkjai távol tarthatják a cecelégyféléket, családjaik szigorú rendben élnek, újszülött borjaik pedig percek alatt talpra állnak.

A szurikáták matriarchális klánokban élnek, együtt keresnek táplálékot és védekeznek, utódlásukat pedig akár evőverseny is eldöntheti. Vészjelzéseiket módszeresen tanítják meg kölykeiknek.

A vízidisznók kiváló úszók, rövid távon meglepően gyorsak, egyedi szagjelekkel kommunikálnak, kölykeiket pedig közösen nevelik.

A mongúzokat részben védi egy genetikai eltérés a kobraméregtől, de más állatokkal való együttműködésük és kölyöknevelésük is figyelemre méltó.

A gibbonok szinte egész életüket a fákon töltik, ágról ágra lendülve akár 55 km/órás sebességet is elérhetnek. Énekelnek, táncolnak, tartós párkapcsolatban élnek, és nem alakítanak ki bonyolult hatalmi hierarchiát.