A békés természetű vízidisznók, más néven kapibarák életében a víz, a közösség és a más állatokkal kialakított kapcsolat egyaránt fontos szerepet játszik. Hét érdekes tény következik róluk.

**1. Más állatokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítanak ki**

Gyakran látni madarakat vagy kisebb majmokat a vízidisznók hátán pihenni. Nem csupán kényelmes fekvőhelyet találnak rajtuk: a rágcsálók szőrében számos külső élősködő található. Ezek táplálékul szolgálnak a vendégeknek, miközben a kapibarák bundáját megtisztítják.

**2. Rövid távon akár 35 km/órás sebességre is képesek**

A vízidisznó sebessége rövid sprintben elérheti a 35 km/órát, ami egy profi rövidtávfutó tempójához mérhető. Ilyen gyorsan azonban csak rövid ideig fut, például amikor egy jaguár elől menekül. A hétköznapokban inkább komótosan mozog.

**3. Veszély esetén elsősorban a vízbe menekülnek**

Legfontosabb védekezési módjuk nem a futás, hanem a merülés. Kiváló úszók, és akár öt percig is képesek a víz alatt maradni.

Félig vízi életmódot folytatnak, ezért ritkán távolodnak el egy kilométernél messzebb a víztől. Úszóhártyás lábuk segíti a vízi mozgást, szemük, fülük és orrnyílásuk pedig magasan helyezkedik el a fejükön, hasonlóan a vízilovakéhoz.

**4. Sajátos szagjelük segít az azonosításban**

A vízidisznók orrán egy morillónak nevezett különleges mirigy található. Az általa termelt váladék szaga minden egyednél egyedi, ezért az állatok felismerhetik egymást, és a területüket is megjelölhetik vele. Az ember ezt a szagot nem érzékeli, a kapibarák számára azonban olyan, mint egy névkitűző.

A családi csoportokat rendszerint egy domináns hím vezeti, és általában 10–20 állat tartozik hozzájuk, így az egyedek felismerése különösen fontos.

**5. Fogaik egész életükben nőnek**

A durva növényi táplálék többnyire megfelelő hosszúságúra koptatja a folyamatosan növő fogakat. Ha a metszőfogak mégis túl hosszúvá válnak, akadályozhatják a táplálkozást. Ilyenkor az állatok kemény anyagokat, például fakérget rágnak, olykor köveket is, vagy egymáshoz dörzsölik a fogaikat.

Gyakran elveszítenek egy-két metszőfogat, ez azonban nem jelent tartós gondot, mert azok gyorsan visszanőnek.

**6. A párzás a vízben történik**

Ha a nőstény nem fogadja szívesen a közeledő hímet, egyszerűen elhagyhatja a vizet. Ha viszont tetszik neki egy másik csoportból érkező hím, a vízben maradva várhat rá.

A domináns hímek nem örülnek annak, ha csoportjuk nőstényei más hímekkel párosodnak, de mindenkit nem tudnak folyamatosan szemmel tartani. Ráadásul a faj alapvetően békés természete sem kedvez az éles összetűzéseknek, ezért az ilyen párosodás nem ritka.

**7. A kölyköket közösen gondozzák**

A nőstény a szárazföldön, egyedül hozza világra utódait. Néhány órával később azonban már visszatér velük a csoporthoz.

A kapibarák közösségében a kölyköket közös utódokként kezelik: több nőstény is szoptatja és neveli őket. Így a kicsik gondozásában egyszerre több anya vesz részt.