A dinoszauruszokat sokan ma is hidegvérű, pikkelyes, többnyire szürkésbarna hüllőkként képzelik el. Ebben jelentős szerepük van az olyan filmes ábrázolásoknak, mint a Jurassic Park, illetve a régebbi nemzedékek számára Zdeněk Burian illusztrációinak. A ma élő hüllők között azonban nemcsak krokodilokra vagy komodói varánuszokra emlékeztető állatok akadnak: számos faj kifejezetten élénk színű. Nincs tehát okunk azt feltételezni, hogy minden dinoszaurusz egyformán fakó volt.
Az esetek túlnyomó többségében valószínűleg sosem tudjuk meg, milyen színű volt a dinoszauruszok bőre vagy tollazata. Vannak azonban kivételek. Ezek egyike a Sinosauropteryx prima, amelynek megjelenését a fosszilis lenyomat alapján részben sikerült rekonstruálni.
A Sinosauropteryx fontos szerepet játszott a paleontológiában. A forrás szerint a hatvanas években megtalált lenyomatán olyan struktúrák nyomai láthatók, amelyeket a mai paleontológusok kezdetleges tollakként értelmeznek. A lelet így alátámasztotta azt az elméletet, hogy a madarak dinoszauruszoktól származnak.
A tollakat ma elsősorban a repüléssel kapcsoljuk össze, eredeti szerepük azonban a hőszabályozás lehetett, hasonlóan az emlősök szőrzetéhez.
A lenyomat mikroszkópos vizsgálata további részleteket is feltárt. A kutatók melanoszómákat azonosítottak rajta: ezek a képletek a ma élő madarak tollazatának színével állnak kapcsolatban. Alakjukat a jelenlegi fajoknál megfigyelhető melanoszómákkal összehasonlítva következtetni lehet arra, milyen színű lehetett az állat testének egy-egy része.
A rekonstrukció szerint a Sinosauropteryx háta gesztenyebarna volt, farkát váltakozó fehér és gesztenyebarna gyűrűk díszítették. Az arcán pedig a mai mosómedvékére emlékeztető sötét maszk húzódott. A lelet így ritka bepillantást enged abba, mennyivel változatosabb lehetett a dinoszauruszok külseje a közkeletű, szürkésbarna ábrázolásoknál.
