Egy Krímben talált neandervölgyi csonttöredék genetikai kapcsolatot mutat az egykor az Altaj vidékén élő népességekkel. A lelet az első közvetlen bizonyíték arra, hogy neandervölgyi csoportok több ezer kilométeres utakat tettek meg Európa és Ázsia között.
A paleolitikum során a neandervölgyiek fokozatosan eltűntek, helyüket pedig Eurázsia nagy részén a Homo sapiens vette át. A kutatók régóta próbálják feltérképezni, miként vándoroltak a neandervölgyiek Európából Ázsiába, ám ehhez kevés megbízható adat áll rendelkezésre. A számos őskori lelőhelynek otthont adó Krím kulcsfontosságú állomás lehetett ezen az útvonalon.
A kutatást nehezíti, hogy az emberi maradványok ritkák és többnyire rossz állapotban maradtak fenn. A régészeti feltárásokon előkerülő csontok gyakran apró darabokra törtek, így sokszor még azt sem lehet megállapítani róluk, melyik állatfajhoz tartoztak, nemhogy azt, emberi eredetűek-e. Emiatt a Krímben korábban nem találtak genetikai vizsgálatra alkalmas neandervölgyi maradványt.
A kutatók ezért új módszerrel vizsgálták meg a krími Sztaroszelje-barlang leletanyagát. Mintegy 150, hagyományos módon nem azonosítható csonttöredéket elemeztek ZooMS néven ismert tömegspektrometriás eljárással. A módszer a csontban fennmaradt kollagénfehérjék alapján segít meghatározni, melyik fajhoz tartozott a maradvány. Az eredményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölték.
A több ezer szilánk között egy körülbelül öt centiméteres darabról kiderült, hogy az emberfélék családjának valamely tagjától származik. A Star 1 nevet kapott csontból ősi DNS-t vontak ki, korát pedig radiokarbonos módszerrel 45–46 ezer évre becsülték. A többi megvizsgált töredék 93 százaléka főként lovaktól származott, ami arra utal, hogy a lelőhely lakói elsősorban ezekre az állatokra vadásztak.
A mitokondriális DNS szekvenálása igazolta, hogy a Star 1 egy neandervölgyi ember csontja volt. Genetikailag öt olyan neandervölgyihez állt a legközelebb, akiknek maradványait korábban az Altaj-hegység térségében, a gyenyiszovai, a csagiri és az okladnyikovi lelőhelyen találták meg. Krím és az Altaj között mintegy háromezer kilométer a távolság.
Más adatok is alátámasztják a kapcsolatot. A Sztaroszeljében előkerült, úgynevezett micoquien kultúrához tartozó kőeszközök nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket az altaji neandervölgyiek használtak. A kutatók az egykori éghajlatot is modellezték, hogy azonosítsák a lehetséges vándorlási útvonalat. Arra jutottak, hogy a felmelegedési időszakokban az északi szélesség 55. foka mentén kedvező körülmények alakultak ki a Kelet-Európa és Dél-Szibéria közötti mozgáshoz.
A Star 1 az első közvetlen bizonyíték a krími és az altaji neandervölgyi népességek kapcsolatára. A lelet szerint ezek a csoportok nem elszigetelten éltek: nagy távolságokon keresztül kulturális és genetikai kapcsolatban álltak egymással, miközben messzire vándoroltak Eurázsiában.
