A belfasti Queen’s University kutatói új magyarázatot adtak arra, merre kelhetett át Hannibál serege az Alpokon. A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a karthágói hadvezér jóval délebbi útvonalat választhatott, mint korábban feltételezték.
Hannibál a Róma ellen vívott második pun háborúban, i. e. 218 és 201 között volt a karthágói hadsereg főparancsnoka. Mintegy 30 ezer katonát, 37 elefántot, valamint több mint 15 ezer lovat és öszvért vezetett át az Alpokon, hogy betörjön Róma területére. Hadjáratát a történelem egyik legjelentősebb katonai vállalkozásának tartják, amely a római történelem menetét is megváltoztatta.
Az átkelés pontos útvonala ugyanakkor több mint kétezer éve vita tárgya történészek és államférfiak körében. A belfasti kutatók most azt állítják, hogy lótrágya maradványai segíthetnek megoldani a történelmi rejtélyt.
Az Archaeometry folyóiratban ismertetett kutatás során metagenomikai mikrobiális elemzést, geomorfológiai vizsgálatokat és más geofizikai módszereket alkalmaztak. A franciaországi Grenoble-tól délkeletre, az olaszországi Torinótól pedig délnyugatra fekvő Col de la Traversette közelében jelentős trágyaréteget találtak. A keskeny alpesi átjáró melletti mocsárból származó anyagot a szénizotópos vizsgálat az i. e. 200 körüli időszakra keltezte.
A kutatók szerint Hannibál serege ezen a hágón vonulhatott át. Ugyanezt az útvonalat már több mint fél évszázaddal korábban is valószínűsítette Sir Gavin de Beer neves biológus, elképzelése azonban akkor nem kapott támogatást a tudományos közösségtől.
