Az amerikai Reflect Orbital engedélyt kapott az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságától (FCC), hogy felbocsássa Eärendil–1 nevű demonstrációs műholdját. Az eszköz egy hatalmas tükörrel napfényt irányítana a Földre sötétedés után. A startup később kereskedelmi szolgáltatást építene a technológiára.

A 142 kilogrammos, nagyjából hűtőszekrény méretű szerkezetet mintegy 650 kilométeres magasságú pályára állítanák. Ott egy körülbelül 18 méter hosszú, vékony tükör nyílna ki rajta. A rendszer közel öt kilométer átmérőjű területre tudná irányítani a napsugarakat. A Reflect Orbital szerint a műhold a Földről nézve nagyjából olyan fényes pontnak látszana, mint a telihold.

Az FCC egyelőre csak egyetlen demonstrációs műholdra adott engedélyt. A vállalat azonban ennél jóval nagyobb léptékben gondolkodik: az első felbocsátást még az idén végrehajtaná, 2035-ig pedig akár 50 ezer hasonló eszközt állítana pályára.

A projekt célja, hogy „igény szerinti napfényt” kínáljon. A megvilágítást a Reflect Orbital alkalmazásában vagy weboldalán lehetne megrendelni. A cég szerint a szolgáltatás mentési műveleteknél, építkezéseken, a mezőgazdaságban és más, éjszakai erős fényt igénylő feladatoknál lehetne hasznos.

Egy műhold működés közben akár 36 ezer luxszal is megvilágíthatná a kijelölt területet, ami a nappali fény erősségéhez mérhető. A jövőbeli műholdhálózat folyamatos megvilágítása ugyanakkor körülbelül 100 lux lenne, nagyjából annyi, mint egy folyosón vagy liftben.

A szolgáltatás várhatóan drága lesz. A Reflect Orbital számításai szerint éves szerződés mellett egy műhold használata óránként mintegy ötezer dollárba kerülne az ügyfélnek. Ben Novak társalapító korábban azt mondta, hogy az egyszeri megrendelések – például vészhelyzetek vagy egyedi rendezvények esetén – ennél is többe kerülnének.

Novak szerint az FCC engedélye az első lépés a technológia hatékonyságának, valamint a vállalat által kidolgozott biztonsági intézkedéseknek az alapos ellenőrzése felé. Hozzátette, hálásak azért, hogy a hatóság elismerte az új űrtechnológiák tesztelésének jelentőségét.

A tervet ugyanakkor már most komoly bírálatok érik csillagászok és biológusok részéről. Az Amerikai Csillagászati Társaság megpróbálta elérni a kísérletek betiltását, az FCC azonban elutasította a kérelmet. A hatóság szerint az ilyen technológiák tesztelése közérdek, és előmozdítja az amerikai űripar fejlődését.

Az Európai Déli Obszervatórium becslése alapján minden egyes tükrös műhold körülbelül négyszer fényesebb lehet a Vénusznál. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy nagyszámú reflektor jelentősen megnehezítené a csillagászati megfigyeléseket. Az erős fényszennyezéssel terhelt városokban pedig ezek az eszközök akár az éjszakai égbolt szinte egyetlen látható „csillagaivá” válhatnának.

James Blake, a Warwicki Egyetem űrkutatási központjának munkatársa szerint bármely nagy méretű objektum ronthatja az értékes tudományos adatok minőségét az alacsony Föld körüli pályán. Úgy véli, bár az innováció fontos, ideje nemcsak azt mérlegelni, mit lehet az űrbe telepíteni, hanem azt is, mire van ott valóban szükség.

A lehetséges biológiai következmények szintén aggodalmat keltenek. Haralambosz Kiriaku, a Leicesteri Egyetem genetikusa és az Európai Biológiai Ritmusok Társaságának elnöke szerint a rendszeres, világűrből érkező mesterséges fény felboríthatja az emberek, az állatok és a növények természetes cirkadián ritmusát. A kutatók már külön elnevezést is javasoltak a jelenségre: orbitális fényszennyezés.

A Reflect Orbital egyelőre csak a kísérleti felbocsátásra kapott engedélyt, így a technológia környezeti és csillagászati hatásait még a gyakorlatban kell felmérni.