Az ugatás természetes kutyaviselkedés: az állat így is jelezheti, hogy izgatott állapotba került. Ez önmagában nem baj. Egyes kutyák ilyenkor ugatnak, mások ugrálnak vagy remegnek. Ha azonban ez már a gazda vagy az állat mindennapjait is megnehezíti, érdemes feltárni az okát.

Nasztya Bobkova kutyaviselkedési szakértő szerint nincs minden helyzetre érvényes szabály. Van, akit nem zavar, ha kedvence ugatva követel valamit, más inkább megtanítja arra, hogy más módon jelezze az igényeit.

## Miért ugat a kutya?

Az ugatást kiváltó izgatottságnak öt gyakori oka lehet:

- **Védekezés vagy figyelmeztetés.** A kutya jelzi, hogy idegen érkezett vagy közeledik a lakáshoz. Ugatással a saját tulajdonát, például kedvenc játékát is védheti. - **Figyelemfelkeltés.** Enni, inni vagy játszani szeretne, esetleg azt jelzi, hogy ki kell mennie – vagyis kér valamit a gazdától. - **Unalom és magány.** Nehezen viseli, hogy a gazda dolgozni vagy ügyet intézni ment, és szeparációs szorongást él át. - **Játék vagy üdvözlés.** Játék közben így fejezi ki az érzelmeit, vagy a hazatérő gazdának örül. - **Szorongás és félelem.** Olyan hangokra, tárgyakra vagy emberekre ugat, amelyek nyugtalanítják. Ezt olykor tévesen agressziónak gondolják, holott természetes reakció is lehet.

A gazdák általában idővel megtanulják, mit akar „mondani” a kutyájuk. Az egyik a hűtő alá gurult játékát kéri, a másik az asztalról szeretne falatot, a harmadik játék közben válik túlságosan izgatottá. Más kutyákat emberek, autók vagy állatok ijesztenek meg, az ugatással pedig megpróbálják távol tartani ezeket.

Az ok megállapításához ismerni kell az állatot, és figyelembe kell venni a helyzetet. Az együtt töltött idő során a gazda megtanulhat különbséget tenni a különféle állapotokhoz és szituációkhoz kapcsolódó ugatások között.

## Amikor egészségügyi ok állhat a háttérben

Figyelmeztető jel lehet, ha egy felnőtt vagy idős kutya hirtelen gyakrabban kezd ugatni. Ilyenkor elképzelhető, hogy nem viselkedési, hanem egészségügyi probléma áll a háttérben, például romlik az állat hallása. Ha nem hallja a saját hangját, az ugatás nem váltja ki a megszokott hatást.

Ebben az esetben állatorvoshoz kell fordulni. Az öregedés önmagában nem betegség, a tüneteket pedig nem szabad egyszerűen a kor számlájára írni, mert így valódi betegségek maradhatnak észrevétlenek.

A fájdalom és a kellemetlen közérzet a fiatalabb kutyákat is nyugtalanná teheti. Ha az állat korábban is ugatással fejezte ki a szorongását, rossz közérzet esetén valószínűleg többet ugat majd. Fájdalom hatására sebezhetőnek érezheti magát, és elveszítheti a bizalmát a saját testében.

A fájdalom ugyanakkor nem hoz létre teljesen új viselkedést, hanem felerősíti a stresszre adott megszokott reakciót. Ha egy kutya korábban nem ugatással vezette le a feszültséget, rossz közérzet esetén más szokása válhat gyakoribbá: erősebben húzhatja a pórázt, vagy többször szedhet fel szemetet a földről.

Ha a kutya viselkedése hirtelen megváltozik, érdemes állatorvost felkeresni. Különösen indokolt a vizsgálat, ha az erős ugatáshoz látható nyugtalanság, nyüszítés, étvágytalanság vagy más szokatlan tünet társul.

## Négylépéses módszer az otthoni ugatás mérséklésére

Az alábbi módszer akkor alkalmazható, amikor a gazda otthon van. Segíthet, ha a kutya az ajtón vagy ablakon túli zajokra, az ablakpárkányon ülő madarakra vagy a kaputelefonra reagál, illetve éjszaka felébreszti a családot.

Bármilyen furcsán hangzik, az első lépés az ugatás nyugodt elismerése és jutalmazása. Ez készíti elő azt, hogy később a csendet lehessen megerősíteni.

### 1. Ismerjük el a jelzést, majd tereljük el a figyelmét

Ha a kutya zajt hall, és ugatva az ajtóhoz rohan, nyugodt hangon dicsérjük meg, mondjuk például, hogy ügyes házőrző. Dicséret közben vezessük a hűtőhöz, adjunk neki jutalomfalatot, és folytassuk, amíg teljesen a gazdára nem figyel, és el nem hallgat.

Ehhez türelem kell: minden ugatáskor ugyanígy kell eljárni. Idővel a kutya a zavaró ingerre már csak röviden ugat, majd a gazdához siet a jutalomért. Így megtanulja, hogy a hosszan tartó hangoskodás nem éri meg. Ekkor lehet továbblépni.

### 2. Már csak a csendet jutalmazzuk

Amikor a kutya röviden reagál egy zajra, ne adjunk neki azonnal jutalomfalatot. Várjuk meg, amíg elhallgat és ránk néz, majd dicsérjük meg és jutalmazzuk.

Ebben a szakaszban előfordulhat, hogy az állat átmenetileg többet ugat, mert így próbál újabb falatokat szerezni. Ez annak a jele lehet, hogy készen áll a következő szintre.

### 3. Tanítsunk rövid jelzőugatást

A cél az, hogy a kutya bizonyos eseményeket jelezzen – például az ajtócsengőt egy-két vakkantással –, utána viszont nyugodjon meg. Az első ugatásnál jutalmazzuk meg, és halk, békés hangon dicsérjük.

Nem kívánt helyzetben azonban ne kapjon ennivalót. Ha például egy ablakon túl ülő madárra ugat, nyugodtan közölhetjük vele, hogy nincs ok a riadalomra.

Érdemes megfigyelni, pontosan milyen ingerekre reagál. Ha például meghall valamit a fal túloldalán, felkapja a fejét, de még nem ugatott, halk és kedves hangon dicsérjük meg. A túl lelkes jutalmazás ismét ugatást válthat ki.

### 4. Nyugodtan jelezzük, ha feleslegesen ugat

Az utolsó szakaszban már szavakkal is kifejezhetjük, hogy nincs szükség a hangoskodásra: például nyugodtan mondhatjuk, hogy „Miért ugatsz? Nem történt semmi.” Amint a kutya elhallgat, váltsunk csendes dicséretre.

A tréning bármely szakaszában segíthet a „Fekszik!” vezényszó, mert a kutyának fekvő helyzetben nehezebb ugatnia, mint állva vagy ülve. A lefekvő állat elé egymás után több jutalomfalatot is dobhatunk.

Ha valamelyik szakaszban visszaesés történik, térjünk vissza az előző lépéshez, és gyakoroljuk alaposabban. Csak tartós eredmény után haladjunk tovább.

## Mit tehetünk, ha a kutya egyedül ugat?

Az egyedüllét alatti ugatást szeparációs szorongás, vagyis a gazdától való elszakadás okozta stressz válthatja ki. Ehhez más viselkedések is társulhatnak: a kutya megrághat tárgyakat, kárt tehet a lakásban vagy rendetlenséget okozhat.

Az egyedülléthez fokozatosan kell hozzászoktatni. Kezdetben csak rövid időre menjünk el, majd lépésről lépésre növeljük a távollét hosszát. Indulás előtt jutalmazzuk meg a nyugodt viselkedést valamilyen finomsággal.

A megfelelő fizikai és szellemi lefárasztás is segíthet: ilyen lehet a hosszú séta, az aktív játék vagy a fejtörő játékok használata. A kifáradt kutya valószínűbben tölti pihenéssel az egyedül töltött időt. Ha az otthoni próbálkozások nem vezetnek eredményre, szakember segítségét kell kérni.

## Vannak beszédesebb fajták

A genetikai adottságok miatt egyes kutyafajták hajlamosabbak az ugatásra, különösen akkor, ha eredetileg vadászatra vagy őrzésre tenyésztették őket.

A „beszédesebb” fajták közé sorolják a német, az ausztrál és a skót juhászkutyát. A vadászkutyák közül a beagle, a tacskó, a basset hound, a véreb és a foxterrier hajlamosabb rá. Ide tartozhatnak a szánhúzók, például a husky és az alaszkai malamut, valamint egyes társas kutyák, köztük a pomerániai törpespicc, a csivava és a yorkshire terrier is.

## Amit semmiképpen ne tegyünk

Az ugató kutyával nem szabad kiabálni, és fizikai erőt sem szabad alkalmazni. Ezek nem szüntetik meg az ugatás okát, viszont új viselkedési gondokat idézhetnek elő, például félelmet a gazdától vagy akár agressziót. A büntetés fokozhatja a szorongást, ezért az állat még többet ugathat.

A kiabálás és a büntetés csak a tünetet célozza. Ha a kiváltó ok nem szűnik meg, a probléma legfeljebb más formát ölt: előfordulhat például, hogy a kutya egyedül már nem ugat, helyette bepisil vagy rombolni kezd.

Az úgynevezett ugatásgátló elektronikus nyakörvek az állat hangjára elektromos impulzussal, rezgéssel vagy hangjelzéssel reagálnak. A szakemberek nem javasolják használatukat, mert az elektromos hatás tovább növelheti az eleve szorongó, kontrollálatlanul ugató kutya feszültségét.

A szájkosár sem oldja meg a problémát. Ideiglenesen korlátozhatja az ugatást, de nem kezeli annak okát, és tovább fokozhatja a stresszt. Ugyanez igaz a sűrített levegőt az állatra fújó viselkedéskorrekciós spray-kre: gyors megoldásnak tűnhetnek, ám a háttérben álló gondot nem szüntetik meg.

Radikális beavatkozás a devokalizáció, amelynek során műtéttel eltávolítják vagy bemetszik a kutya hangszalagjait, hogy kiiktassák az ugatást. Ez nem tekinthető humánus eljárásnak, és több országban tiltott. Ráadásul nem biztos, hogy a kutya egyáltalán nem ugat többé: lehet, hogy csupán halkabbá válik a hangja.

Nyugtató gyógyszert kizárólag állatorvossal egyeztetve szabad használni. A szakember tudja megítélni, hogy az adott esetben valóban szükség van-e gyógyszeres segítségre.

A kutya nevelése türelmet, következetességet és ugyanazoknak a lépéseknek a rendszeres ismétlését igényli. Ha az ugatást vagy más viselkedési problémát nem sikerül önállóan korrigálni, kutyakiképző, állatviselkedési szakember, esetenként kutyafelvezető is segíthet a megfelelő készségek megtanításában.