A csupasztorkú harangozómadár és a búbos kariáma egyaránt esélyes a világ leghangosabb madarának címére. Mindkét dél-amerikai faj kiáltása meghaladja a 120 decibelt, ha a hangerőt egyméteres távolságra számítják át.

A Massachusettsi Egyetem amhersti kutatói 123 madárfaj hangját hasonlították össze. Eredményeiket az Evolution folyóiratban közölték.

Korábban a fehér harangozómadarat tartották a rekordernek: hangja 2019-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A hím udvarláskor használja fülsiketítő kiáltását. A közelében ülő nőstény felé fordul, majd közvetlenül rá irányítja az utolsó hangot. Most azonban két komoly vetélytársa is akadt.

## Hogyan mérték meg a madarak hangját?

A kutatócsoport Brazíliában, illetve az egyesült államokbeli Amherst környékén készített felvételeket. A terepmunkához olyan érzékeny zajszintmérőket használtak, amilyenekkel a munkahelyek biztonságát is ellenőrzik. A madarak pontos távolságát golfban alkalmazott lézeres távolságmérőkkel határozták meg. Az egyetem tájékoztatása szerint 113 faj esetében most először sikerült ilyen hangerőadatokat gyűjteni.

A távolság döntő jelentőségű: ugyanaz a kiáltás közelről megsüketítő lehet, messziről viszont alig hallatszik. Ezért minden mérési eredményt arra az esetre számítottak át, mintha a hallgató egy méterre állna a madártól. Az összehasonlításhoz a kiáltások leghangosabb, 20 ezredmásodperces szakaszait vették alapul.

A csupasztorkú harangozómadárnál 122,4 decibelt, a búbos kariámánál 121,2 decibelt mértek. A vizsgált tartomány halkabb végén egy kolibrifaj állt, mintegy 64 decibellel. A kariámáról azonban egyelőre mindössze két példány adatai állnak rendelkezésre.

Az elsőség attól is függ, milyen módszerrel számolnak: a pillanatnyi csúcsértéket vagy egy meghatározott időszak átlagos hangerejét vizsgálják-e. A szerzők ezért nem neveztek meg egyetlen új rekordert.

## Mitől lehet ennyire hangos egy madár?

A hangerővel két tulajdonság mutatta a legerősebb összefüggést: a nagy testméret és a szélesre tátott csőr. A nagyobb madarak erősebb izmai kiáltáskor nagyobb erővel préselhetik a levegőt, a széles csőr pedig a trombita tölcséréhez hasonlóan segítheti a hang terjedését.

A biológusok más lehetséges magyarázatokat is megvizsgáltak. A sűrű erdőben a madarak nehezebben látják egymást, így a hangos kiáltás segíthetné a kapcsolattartást. A gyengén repülő fajoknál a nagy hangerő a korlátozott mozgékonyságot ellensúlyozhatná, egy másik elképzelés szerint pedig több partner vonzásában lehet szerepe. Ezekre a feltevésekre azonban nem találtak egyértelmű, minden fajra érvényes bizonyítékot.

A kariáma esete különösen érdekes: nyílt területeken él és párkapcsolatot alakít ki, hangereje mégis vetekszik az erdei harangozómadarakéval. A rendkívül erős hang tehát nagyon eltérő életmódú fajoknál is megjelenhet. További megfigyelésekre lesz szükség annak feltárásához, hogy pontosan milyen előnyt jelent az egyes madarak számára.