Kardfogú kölyök múmiájára bukkantak Szibériában
A szibériai örökfagyban előkerült egy mintegy 36 ezer éves Homotherium latidens-kölyök múmiája. A barna szőrzetet és lágy szöveteket is megőrző lelet az első a kardfogú macskák körében.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A szibériai örökfagyban előkerült egy mintegy 36 ezer éves Homotherium latidens-kölyök múmiája. A barna szőrzetet és lágy szöveteket is megőrző lelet az első a kardfogú macskák körében.
A pálmatolvaj egy hatalmasra nőtt, szárazföldi remeterák, amely fára mászik, kókuszt, kisebb állatokat és dögöt is fogyaszt, és akár hatvan évig élhet.
A kecskefejőről egykor azt hitték, hogy kiszívja a kecskék tejét. A rejtőszínű madár valójában repülő rovarokra, köztük legyekre és böglyökre vadászik.
Az orrszarvúmadarak számos fajánál a hím agyaggal befalazza a tojót az odúba. A keskeny résen át táplálja párját és fiókáit, amíg a tojó vedlik, a kicsik pedig megnőnek.
A portugál gálya nem medúza, hanem szakosodott egyedekből felépülő szifonofóra-kolónia. Vitorlaszerű hólyagja segíti a haladásban, hosszú tapogatói pedig rendkívül fájdalmas, akár végzetes sérülést is okozhatnak.
A kaliforniai Monterey-kanyon legalább háromezer méteres mélységében él a hárfára emlékeztető Chondrocladia lyra. A helyhez kötött ragadozó szivacs mikroszkopikus horgokkal ejti el az áramlatok sodorta zsákmányát.
A horvátországi Lukina Jama barlang 1431 méteres mélységében különös piócát találtak. Az Erpobdella mestrovi járulékos kopoltyúkkal és szokatlan szájszervvel alkalmazkodott föld alatti élőhelyéhez, zsákmánya azonban még ismeretlen.